Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

tározatában azonban kimondta, hogy nem akar elzárkózni e „messzeható és végeredményben törvényhatóságunkra is felette fontos kérdés megoldása elől". Bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy tapasztalatairól a közgyűlésnek tegyen jelentést.

8 Az egyesítésből azonban nem lett semmi. Schmidl János és 20 társa ugyanis indítványt terjesztettek be a képviselőtestülethez, amelyben arra való hivatkozással, hogy az egyesítés ez idő szerint a községre nézve nem látszik előnyösnek és nehézségekbe is ütközik, az ügynek a közgyűlés napirendjéről való levételét kérték. Az indítványt a képviselőtestület 15 szavazattal kettő ellenében elfogadta.

9 Határozatát a képviselőtestület részletesen megindokolta. Eszerint egyesítés esetén a község lakosságának állami adója, különösen az iparosok kereseti adója, jelentősen magasabb lenne, ami által a községi pótadó mértéke is emelkedne. Ezenkívül a község lakosságának bor- és húsfogyasztási és egyéb pótlékot is kellene fizetni. De egyébként is — az indokolás szerint — a község lakosainak egy részére az egyesítésből eredő előny annyira csekély, hogy ezért a község „szabad rendelkezési jogát" nem adhatja fel, és a nagy áldozatokkal létesített és fenntartott intézményeket a város intéző köreinek jóakaratára bízni „helyén valónak egyáltalán nem látja". Végül az indokolás kitért arra, hogy a képviselőtestület azért is határozott így, mert az egyesítést kérő nyilatkozatot aláírók időközben kérelmüket visszavonták.

10 Az egyesítés ügyében ezután szünet következett be. Szinte úgy látszott, hogy az egyesítés kérdését, a képviselő-testületi határozat indokai alapján, végleg levették a napirendről. A szünet azonban nem tartott soká, mert a századfordulón, 1900-ban ismét megindult a küzdelem Győrszigetnek a várossal való egyesítéséért. A község képviselő-testülete ez év március 19-én tartott rendkívüli ülésében

11 ismét foglalkozott az egyesítés kérdésével, Fehér Gyula és Társainak kérelme, illetve az ehhez csatlakozó Nagy Viktor és Vető Károly képviselő-testületi tagok indítványa alapján. A csatlakozás iránti kérelmet ezúttal a község 250 háztulajdonosa írta alá, akik együttesen 13 045 Ft adót fizettek a községben. Kérelmezők előadták, hogy a folyton fenyegető árvízveszély elleni küzdelem a község anyagi erejét már teljesen kimerítette, és az esetleges újabb árvízveszély, a lakosság adófizető-képességét már túlhaladja. Nehezíti a község anyagi helyzetét az is, hogy a község kereskedelme és ipara — a kereskedőknek és iparosoknak Győr városra való „áthúzódása" miatt — egészen pang. Ennek megszüntetését és a község terheinek csökkenését abban látják, ha a község Győr városhoz csatlakozik.

12 Az indítványt a képviselők egyhangú határozattal fogadták el. A város közgyűlése is elvileg magáévá tette a csatlakozási indítványt, bár tudta, hogy az egyesítés a városra nézve a későbbi beruházások miatt, jelentős anyagi áldozattal fog járni.

13 A város és a község között az együttes tárgyalásra április 30-án került a sor. A megállapodásokat 11 pontban foglalták össze, lényegük a következő volt. Az egyesítés napja 1900. évi október hó elseje. Ettől a naptól kezdve 8 Uo. Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve 319/1894. 9 Uo. Gycrsziget képviselő-testületi határozat kiv. 30/1894. Győr megye alispáni iratok I. 1918/5555. 10 Uo. 11 Uo. Győrsziget képvt. hat. kiv. 12/1900. Győr megye alispáni iratok I. 1918/5555. 12 Uo. 13 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 89/1900. 266