Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

GYÖRSZIGET ÉS RÉVFALUPATAHÁZ KÖZSÉGEK GYŐRHÖZ CSATOLÁSÁNAK TÖRTÉNETE 1965. január elsején volt hatvan éve, hogy Győrsziget és Révfalupataház községeket Győr városhoz csatolták. Ezek a községek évszázadokon keresztül éltek a város közvetlen közelségében: Győrszigetet csak az akkor alig 50 méter széles Rábca folyó, Révfalupataházát pedig csak a Kis-Duna választotta el a várostól.

1 Bár területüket hidak kapcsolták össze Győrrel, közigazgatásilag mégis semmi közük sem volt egymáshoz. Győr törvényhatósági jogú város volt, polgárainak ügyes-bajos dolgait a városi tanács és a polgármester intézte, fontosabb ügyekben azonban a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozott. Győrsziget és Révfalupataház szervezetileg önálló községek voltak, képviselőtestületük határozatait az elöljáróság és a községi bíró hajtotta végre. Felügyeleti szervük a Tósziget-Csilizközi járás „főbírája" és Győr vármegye „közönsége" volt. A hosszú évszázadokon át tartó egymás mellett élés közvetlen közelsége és az egymásrautaltság, gyakori érintkezésekre, kettős birtokosságra, gazdasági és rokoni összeköttetésekre, lakáscserékre adott alkalmat a lakosságnak, ami a három település népességében az egyesülés szükségességének érzetét már korán kifejlesztette.

2 Az egyesülés „óhaja" már a XVIII. század ötvenes éveiben megnyilvánult, és „az egyik nemzedék úgyszólván örökül hagyta a másiknak", hogy Győrsziget és Révfalupataház községek boldogulásának alapja a várossal való egyesülésben rejlik. Kétségtelen, az egyesülés megvalósulása mind a városnak, mind pedig a községeknek már ebben az időben jelentős előnyökkel járt volna. Ez az akkori Győrnek — magyarországi viszonylatban — a középvárosból a nagyobb város felé vezető út első lépését, Győrsziget és Révfalupataház lakosságának pedig a biztosabb életet, a jobb megélhetést és a nagyobb kultúrát ígérte. Az egyesítést azonban, hol a földesúri hatóságok ellenállása, hol a vármegye vezetőinek kicsinyessége, hol pedig a félrevezetett közvélemény beavatkozása, mintegy másfél évszázadon át, meghiúsította. Tanulmányunkban Győrsziget és Révfalupataház községeknek Győr városhoz csatolása történetével foglalkozunk. Annak a mintegy negyedszázadnak a történetét dolgoztuk fel — levéltári adatok alapján —, amely alatt a közel másfélszázados küzdelem utolsó szakaszaként, a községek átcsatolása megvalósult, és az átcsatolással felmerült kártérítést a város teljes egészében kifizette. 1 A Rábca akkor még Sziget és Újváros között, a mai Bercsényi liget helyén folyt. 2 Szabadi B., Győr szab. kir. város kialakulása „Emlékkönyv Győr 1943" c. kötetben. 263