Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Jenei F.: Kisfaludy Károly

A reformkori irodalmunk 1825-ben aratta első nagy diadalát, megjelent Vörös­marty nagy hőskölteménye, nemzeti eposzunk a „Zalán futása". Az 1825. évi Aurora Kisfaludy Mohács trmű elégiáját közli, és nagy történelmi elbeszélése, a „Tihamér" bevezetője Jósika Miklós történeti regényeinek. Egymás után adja szatirikus elbeszéléseit, a Tollagi Jónást és a Sulyosdi Simont. 1826-ban közli Vörösmarty kiseposzát, a ,,Cserhalom"-t. A fiatalok térhódításával az Aurora a nemzeti romantika orgánuma lesz. S ez abban a történelmi pillanatban következik be, amikor az 1825—27-es or­szággyűlést berekesztették, de három éven át húzódó és sok lelkesítő mozzanat­tal gazdag tanácskozásainak, gondoljunk az Akadémia alapítására — vajmi ke­vés eredménye volt. A nagy lelkesedés, amivel munkája indult, füstbe ment, a nemesi sérelmek egy része flastromot kapott, és a Habsburg-absolutizmus is­mét győzedelmeskedett. Maga Kisfaludy is nagyon keserűen írt Kölcsey Ferenc­nek: „A diétának vége — nyelvünk ügye hazánkéval lassanként hanyatlik, a sza^atűz villáma nagyobb sötétségbe taszít." 18 A „múlt csak példa legyen most" jelszava, az ideált lelkesítő példát kereső múltba fordulás helyett új tar­talmat kell az irodalomnak keresnie. Az 1828-as Aurórában új hang csendül meg erőteliesen. a népiességé. A hősi epika már sablon és Kisfaludy is, 1828-ban Kölcsey, Vitkovicsé mellett, 25 népdalát adja ki. A kötet dísze Kölcsey Him­nusza és Vörösmarty Zrínyije. E kötetben a liberális nemesi és romantikus irány nemzeti függetlenségi törekvéseinek támaszát, szilárd alapját a népiesség­ben mutatja meg. Az 1830-as Aurora, ezt szerkesz+i Kisfaludy utolsónak, a né­pies irány tovább erősödését hozza. Említsük meg: itt jelentkezik először a győri Kovács Pál, aki Kisfaludynak legnépszerűbb utóda lesz az Aurorában közölt elbeszéléseiben. Kisfaludy az Aurorával merészen „lépett előre a Központosuló, városi pol­gári irodalom megteremtése felé. Magával azzal is, hogy a szó modern értelmé­ben első igazi szépirodalmi szerkesztőnk lett, aki az eszmei részt, a szerkesztői munkát összekapcsolta az anyagi oldallal, a kiadói vállakózással. De még in­kább azzal, hogy e^bb egy kiadvány köré csoportosítva a magyar közönség széles és különböző rétegeit, utóbb megoszlást idézett elő az írók táborában, meggyorsította a modern, differenciált, pártokra szakadozó irodalom szervező­dését. Csak ilyen differenciálódó, a kor, a társadalmi haladás és a politikai élet igényeivel szinte együtt lendülő, határozott arcélű írói csoportok indultak harcba és eszméikért. Ezért is e csoportok legfontosabbika, az Aurora köre kap­csolta ki iroda 7 munk addigi két központját, Kazinczy és Kisfaludy Sándor kö­rét s tette Pestet véglegesen irodalmunk központjává." 19 Reformkori irodalmunk kezdeti szakaszának éMre lendült Kisfaludy Károly az Aurora szerkesztői székében igényes, magas célokért küzdő szerkesztő volt. Ha , A tatárok Magyarországban" szerzőié nem volt több kora átlagműveltségű literátorain^l, de az a szenvpdé 1 yes tanulási akarat, amivel a vezéri szereore magát képezte, az 1820-as években tehetségének izmosodását mutatja és írói termésének gazdagodását, értékének növekedését is bizonyítja. Tehetségének új oldalát tárja fel novelláiban. Az új társadalmi ideál kialakulását szolgálja, amikor hősei ironikus rajzában, azok társadalmi fejlődésének akadályait, a li­berális eszmék befogadását gátló életmód fonákságait mutatja be. Továbblép a drámaíró is. De nem a nemzeti romantika úttörője, aki tör­18 Uo. 431. 19 Szauder J., í, m. 43

Next

/
Thumbnails
Contents