Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Jenei F.: Kisfaludy Károly

len versfaragóinak tömjént hintenünk."

10 Kisfaludy már elzárkózik attól, hogy Kazinczyként tárt karokkal üdvözöljön minden „múzsafit", nála már a toliforgatás nem érdem, egyedül a műalkotás szabja meg az író értékét. Ez egyben az irodalmi vezér, a jövendő szerkesztő szempontja is. II. Kazinczyhoz, 1820. december 28-án írott levelében olvassuk: „Sokak unszolására eltökéllem magam egy magyar almanahot 1822. esztendőre kiadni — melynek dedicatióját a császárné itt létében igen kegyesen el is fogadta. Minthogy ezen almanah hazánk asszonyainak lenne szentelve, tehát azon törekszem, hogy az mind külső ékére, mind belső érdemére a külföldiekkel vetélkedhessen."

11 Ez az almanach, a Kisfaludy Károly szerkesztette: Aurora. Hogy megszületett, abban nagy része volt Kisfaludy nagy irodalmi sikerének. A hét premier sikert sikerre halmozott. Kisfaludyt a pesti írók élére állította. Magmozdult a lanyha, lassan ébredő pesti irodalmi élet. Az írók körében megszületett német mintára, némi csekély hazai kezdetek után a hazai almanach terve. A Hazai és Külföldi Tudósítások 1820. január 12-i számában Kultsár István a következőket írta: „A Tudósok nem dolgoznak; a nemesek nem olvasnak; a Gazdagok a nemzeti Literaturára semmit se áldoznak ... Nemzeti Literatúránk igen alatsony állapotban létét szégyenünkre főképpen mutatja az, hogy e mostani Ujj-Esztendőig a Vevők fogyatkozása miatt tsak egy díszes Kalendárium sem jött napfényre... Nem illenék a Közép és Fő Rendeknek kezébe is a díszes Kalendariom, Almanac? Az efféle könyvetskék és az Újságok terjeszthetnék legkönnyebben és legkellemesebben az olvasás szeretetét és ezáltal nevelnék a Nemzeti Kultúrát. De most szomorúsággal kell tapasztalnunk, hogy a Falusi Nemesek Könyveket vagy Almanacot nem keresnek, Üjságokat sem olvasnak. Lehet-e ennél nagyobb aluszékonyság, gondatlanság, elvaduitság?!!! — Mikor ébredünk fel igazán?"

12 Ezt az ébresztést Kisfaludy végezte el. Trattner könyvkiadó 1821 farsangján fényes vacsorán látta vendégül a pesti írókat, és a vacsorán Horvát István, a Nemzeti Múzeum igazgatójának felhívására megindult gyűjtés 2490 forintot adott össze a megindítandó almanach céljaira, és az így összegyűlt alap birtokában, amelyhez Kisfaludy Sándor 400 forintja, a Marczibányi jutalom összege is járult. Kisfaludy Károlyt bízták meg a szerkesztéssel, és Karolina Augusta császárnénak ajánlva, 1821 novemberében megjelent az 1822. évi Aurora. Kisfaludy a szerkesztő, de ő végzi a kiadóhivatal, a terjesztés munkáját is. övé a zsebkönyv összes gondja, a terjesztés minden felelőssége; és ő megmozdítja az egész országot. Vidéki barátait kéri, azok vállalják a terjesztést, és küldik az eladott példányok árát. Van, aki 10—12 darabot, de van olyan, aki százat is elad esztendőnként. Kisfaludy az Aurora képszerkesztője, sőt gyakran az illusztrátora is. Kezdetben inkább bécsi mestereket foglalkoztat, de egyre több a Kisfaludy Károly készítette illusztráció. A képszerkesztő munkájában nagy szerepe volt Kisfaludynak, a festőnek, aki e tevékenységével nagyban hozzájárult az Aurora olvasóinak képzőművészeti iskolázásához, fejlődéséhez

13 (1—4. ábra). 10 KKMM 6. köt. 55—56. 11 KKMM VI. köt. 394—395. 12 Hazai és Külföldi Tudósítások, 1820. január 12. 13 Vayerné Zibo'en A., Kisfaludy Károly az Aurora képszerkesztője és illusztrátora. MÉ. 1967. 151—176, M4