Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

A zámolyi csoportba tartozó malmok adatait is a hivatalos malomszámozással megegyező sorrendben közöljük. 1. Oross Balázs és Nagy Antal a reális jogú malomnak társtulajdonosai. A zámolyi molnármesterek tudomása szerint száz évnél is régebb idő óta a kisdunai malmok közé tartozik. Első ismert malmosgazdája Szalay Mihály volt. Többször cserélt gazdát, amíg az 1870. évben Tukovits Márton vette meg, aki a malomnak rövid ideig volt tulajdonosa, mert 1873-ban egyik felét Oross Balázs, a másikat pedig Gyurits Antal vásárolta meg. Nem sok idő múlva Gyurits Antal a maga fél malomrészét Nagy Antalnak adta el. 2. Oross Balázs és neje Horváth Teréz malma szintén a Kis-Duna legrégibb malmainak egyike. Több mint egy évszázad óta a Horváth-család egyik tagjáról a másikra szállott. Az 1859. évben Horváth János akkori tulajdonosa Teréz nevú leánya és annak férje Oross Balázsnak örökségként átadta. Az összeíró bizottság a malmot reális jogúnak minősítette. 3. Vadász Antal és Horváth Julianna mint házastársak, a malom egészének reális joggal a tulajdonosai. Az 1873. évig a Nagy-Dunán volt bekötve, ahonnan az évben a Kis-Dunára hozták át. Ennek az öreg malomnak 1801 körül a mostani malmosgazda édesapja, Vadász István volt a gazdája. Az apa 1847-ben bekövetkezett halála után a malom felét eladták, a másik fél malom pedig az özvegységre jutott felecégnek lett az örökrésze. Vadász Antal 1851-ben az eladott apai fél malmot visszavásárolta, és özvegy édesanyja tartozásait is kifizette. A malom másik fél részét az 1855. évben édesanyja után örökölte. A több mint két évtizeden keresztül bírt malom fe'ét a tulajdonos házaspár 1875. december hó 16-án eladta. A Győrött kötött adásvételi szerződés alapján a fő^zolgabíróság 1876. évi május hó 5-én kezezett, 3222/Ki. 875. számú rendelkezésére a fél malom tulajdonjogát az eladók nevéről törölték és Horváth József, valamint neje Horváth Zsófia révfalui lakosok, mint vevők nevére írták át. 4. Fehér József és neje Fischer Anna, továbbá Róka József társtulajdonosok fele-fele arányban birtokosai a személyes jogosítvánnyal nyilvántartott malomnak. Eredetilpg az Öreg-Dunán volt a bekötési helye. Onnan hozták át a KisDunára, a zámolyi malomcsoportba. Régi öreg-dunai álláshelyén pedig úiat építettek helyette. A zámolyi ba+árba áttelepített malom az 1859. év körül tűzvész áldozatává vált. A szerencsétlenség után azonban akkori tulajdonosa Burján István a tetemes kárt szenvedett malmot kijavíttatta, illetve úíiáépíttet^e. Alig telt el négy év és a nagy költséggel helyreállított malmot 1863-ban régi gazdája Orovácz Istvánnak és Morva Józsefnek eladta. E két malomtulaidonostól az egész malmot 1864-b°n malomcsere és készpénz lefizetése elVnében Fehér József vette meg, aki 1874-ben malmának a felét eladta Róka Józsefnek. 5. Burián Imre és felesége Kővári Julianna reáljogosítvánnyal jegyzékbe vett malma régidőktől fogva a Kis-Dunán működött. Adásvétel útján 1847-ben jutott a mostani birtokosok tulajdonába. 6. Szabó Györgyné, született Kiss Rozália régi családi malmát reál jogosítvánnyal bírja. A malom hajdanában a Nagy-Dunán őrölt, és az 1830. év körül néhai Kiss István volt a tulajdonosa. Kiss István a malmát 1844-ben a Kis-Dunára úsztatta át, majd az 1855. évben leányának Szabó Györgyné, született Kiss Rozáliának öröksége fejében átadta. 7. Varga György és neje Petrán Anna, továbbá Tatai Mihály közös malma a molnártársak vallomása szerint emberemlékezet óta a zámolyi csoportnak volt 206 -