Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

6. Knoll József és Saas Miklós közös malma a régi időkben Keszin

29 és Véneken, a Nagy-Dunán állott. Az 1850-es években akkori tulajdonosa Pusztai Ferenc, mint avult malmot eladta, és a Nagy-Dunán újat épített magának helyette. Az öreg malomnak többszöri adás-vétel után Horváth Lajos és Csányi Károly lett a gazdája, majd 1870-ben ők is eladták malmukat, s tőlük fele-fele arányban Knoll József és Saas Miklós vásárolta meg. Az összeíró bizottság csak személyes jogúnak ismerte el az öreg malmot. A határozattal a tulajdonosok nem értettek egyet. Hosszú, évekig tartó huzavona után, 1877-ben Knoll József és Saas Miklós együttesen bírt malmát a meghallgatott tanúk reális jogú malomnak vallották, és

30 a hatóságok is reáljogú malomnak ismerték el. 7. Török Mihály és Schreiner János reáljoggal felruházott malma Bős

31 község határában a Nagy-Dunán forgott. Az 1842. évtől kezdve Puskás Ferenc volt a tulajdonosa. A malmot 1868-ban bírói árverésen adták el, és Hadnagy Antal vette meg, aki 1868. július 4-én, Török Mihálynak adta tovább. Tőle vásárolta meg a malom felét Schreiner János. 8. Acs Mihály azok közé a kivételes malmosgazdák közé tartozik, aki a révfalui malomcsoportban álló személyes jogú malmának egyedül tulajdonosa. A malom vétel útján jutott birtokába. Az 1865. évben hatósági engedéllyel a bősi Dunáról szállították a Kis-Dunára, s azóta is a révfalui malmok között őröl. VIII. Az újfalui malomcsoport A malomcsoport egyes malmai a révfalui malmok felett állottak

32 Zámoly és Üjfalu községek határának találkozásától lefelé. Az újfalui csoporthoz csak bét gátasmalom tartozott. Mind valahányának a malomgátját a Kis-Duna bal partjához építették, Zechmeister József és Üjfalu község vizére. A malmok öszszeírását 1874. november hó 12-én, a révfalui malmok összeírásával egy napon végezte el az összeíró bizottság. A csoporthoz a következő malmok tartoztak: 1. Hartl József, neje Fehér Katalin és Mura Ferenc malmát a zámolyi határtól 220 ölre kötötték be. A közösen bírt malom valamikor a Nagy-Dunára volt bekötve. Hajdani tulajdonosa ismeretlen. A hatóságok 1852-ben engedélyt adtak Kulcsár Lászlónak, hogy a malmot a Kis-Dunára hozhassa. Azóta adásvétel útján több kézen is megfordult, s utoljára egyharmad részét 1867-ben Mura Ferenc, kétharmad részét pedig az 1870. évben Hartl József és neje Fehér Katalin vette meg. A malom teljes egésze reális jogú. 2. Meidl István és Marosfi Ferenc a malomnak reál jogosítvánnyal társtulajdonosai. Emberemlékezet óta a Kis-Duna vizén áll és 1848 előtt Morvái Antal malma volt, akitől 1850 körül Török János vette meg. Többször is gazdát cserélt, amíg felét 1852-ben Meidl István, a másik fél részét pedig Marosfi Ferenc vette meg az 1862. évben. A malom Hartl József gátjától 50 ölre áll lefelé. 3. Oross József szomszédja Meidl Istvánnak, akinek a malomgátjától 30 ölre lefelé áll Oross József malmának a gátja. A malom emlékezetet meghaladó 29 Kurtakeszi község (Komárom m.) a Duna bal partján. Ma Kurtakesi (Csehszlovákia). Magyarország Helységnévtára 1926. 351. 30 GySmL:l Győr megye közig. biz. ir. 6. K. B. 1877. év. 31 Bős község a Duna partján (Pozsony m.). Ma Bős, v. Bes (Csehszlovákia). Magyarország Helységnévtára, 1926. 319. 32 Czigány B„ \. m. 5. (1963) 213. 304