Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)
2. Lőre József és Bindics Mihály közös malmukat személyes joggal tartják működésben. Az 1850. évet megelőző időben Lőrincz Andrásé volt az egész malom, akitől az 1853. év táján Bedő Frigyesné vette meg. Új tulajdonosa 1867ben a malmot fele-fele részre osztva, Bindics Mihály és Kovács Mártonnak adta el. Alig egy év múlva Kovács Mártontól annak fél malomrészét Lőre József vette meg. A malom a Halrekesztő alatt 114 ölre áll. 3. Pongrácz Jánosné reális joggal felruházott malmát 128 öllel a Halrekesztő alatt kötötték be. Ennek a régi -malomnak 1840 előtt a férje volt a tulajdonosa, egészen az 1849. évben bekövetkezett haláláig. Azóta megszakítás nélkül özvegyét illeti az egész malom tulajdonjoga. 4. Szemeti Gábor személyes jogú malmát emberemlékezetet meghaladó idő óta az 1853. évig Kertész Ádám bírta. Ebben az évben a hajósmalmot Szemeti Gábor vette meg, aki annak most is egyedüli tulajdonosa. A malom 142 ölre a Halrekesztő alatt őröl. 5. Daniel Illés a malmát — melyet a bizottság személyes joggal ruházott fel — 1865-ben vásárolta. Álláshelye 156 ölre a Halrekesztő alatt található. A malmot egykori tulajdonosa, Takács László az 1849. évben Krániz Jánosnak adta el. Tőle vette meg Daniel Illés, a malom jelenlegi tulajdonosa. 6. Ladocsi József malmát 170 öllel a Halrekesztő alatt kötötték be. A malmot 1838 körül néhai Mészáros György Bodakról 25 hozta az ásványi malomrévbe, és ott 1854-ben Keller Józsefnek adta el. Két év múlva, 1856-ban az új malmosgazdától Ladocsi József vette meg, és személyi jogosítvánnyal most is egyedüli tulajdonosa a hajósmalomnak. 7. Molnár Márton és neje, Doleska Anna reál jogosítvánnyal birtokosai a családi malomnak. Bekötési helyét a Halrekesztő alatt 184 ölre jelölte ki a bizottság. A malom az 1850-et megelőző években Mészáros János és nejének volt a tulajdona. A férj halála után özvegyét, Doleska Annát Molnár Márton vette feleségül, aki az elzálogosított egynegyed malomrészt is 1861-ben visszaváltotta. Ettől az évtől kezdve az egész malom Molnár Márton és feleségének a tulajdona. 8. Takács Péter és Takács Vitáliszné közös malma 198 ölre a Halrekesztő alatt őrölhet. A malomtulajdonosok jogosítványának minősítése körül valami vita támadt a kiküldött bizottság és a malom gazdái között. Ugyanis a helyszínen működő összeíró bizottság Takács Péter jogosítványát nem minősítette reális jogúnak, emiatt Takács Pé'ert és Takács Vitálisznét ideiglenesen személyes jogosítvánnyal ruházták fel mindaddig, amíg Takács Péter is a reáljogosítványt a maga részére utólag megszerzi. A malom az 1850. év előtt Soós Mihály birtokában volt. 1863-ban a tulajdonjog két fiára, Imrére és Jánosra szállott. Imre a maga fél malmát 1868-ban eladta Takács Péternek. János, az idősebbik fiú pedig ez idő tájt hunyhatott el. s fél malmát férje után özvegye örökölte, aki Takács Vitáliszhoz ment feleségül. 9. Mészáros Pál és ifj. Folytányi János reál- és személyes joggal felruházott közös malmának 1850 előtt öreg Mészáros György egyedül volt a gazdája. Halála után a malom fele része fiára, Mészáros Pálra szállott örökségként A másik fél malomrészt az elhunyt még életében Bély Jánosnak adta el, most pedig ifj. Folytányi János birtokában van. A malom a Halrekesztő alatt 212 ölre áll bekötési helyén. 25 Ásvány községtől északra, felfelé a Nagy-Duna bal partja melletti Nagybodak (Pozsony m.) községről van szó, mert itt is álltak hajösmalmok. Ma Nádbodak a neve. (Csehszlovákia) 200
