Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

19. öreg Morva Mihály a régi családi hajósmalomnak az 1835. év óta gazdája, s az összeírás idejében is egyedüli tulajdonosa. Reál jogú malma a Dunán lefelé 73 ölnyire áll a szapi határtól a kijelölt helyén. 20. Szakái János és Benkóczi Imre molnármesterek egyenlő arányban közös, reáljogú malmát 84 ölre a szapi határtól lefelé kötötték be kijelölt helyére. A malomnak az 1850. év előtti időkben fele-fele arányban öreg Szakái János és Benkóczi Imre volt a tulajdonosa, öreg Szakái János a maga fél malmát 1850-ben János nevű fiának engedte át, majd az 1868. évben Benkóczi Mihály is hasonló módon cselekedett, és félmalom-tulajdonát átruházta Imre fiára. Mindketten reáljog alapján használják a már apáik által is közösen bírt malmukat. 21. Végh Antal egyedüli tulajdonosa a szapi határtól 95 ölre lefelé bekötött reáljogú hajósmalomnak. A malom régi idők óta a család tulajdona. Az 1847. évig a mostani tulajdonos édesapja, akkori nevén Fink János volt a gazdája. Utána az 1855. évig ennek özvegye, a mostani tulajdonos édesanyja bírta. Ebben az évben meghalt az édesanya, s a malmot Antal fia örökölte, aki 1867-ben nevét Véghre változtatta. 22. Horváth Ignác is egyedüli birtokosa malmának. A reáljogúnak minősített hajósmalmot gazdája 1841-ben vette Szabó Istvántól, s azóta is tulajdonosa. A malom őrlőhelyét a szapi határtól lefe'é 106 ölre jelöl "ék ki. 23. Horváth Mihály a hajósmalmát 1850 előtt édesapja, néhai Horváth Antal után örökölte, s azóta folyamatosan tulajdonosa. Malmát a bizottság reál joggal ruházta fel. Állandó őrlőhelyére a szapi határtól lefelé 117 ölre kötötték be. 24. Kulacs Imre és neje, Bajcsi Eleonóra malma a medvéi közbirtokosság vizén, a szapi határtól lefelé 128 ölre őrli a környékbeli lakosság gabonáját. Ez a reál jogú malom 1850. év előtt Bajcsi János malmosgazdáé volt, kinek 1849-ben bekövetkezett halála után a malom Eleonóra nevű leányára, s ennek férjére, Kulacs Imrére szállott örökségül. Azóta is kettőjük közös tulajdonaként kezelik. 25. idősb Vas Mihály reáljogú malma az utolsó a medvéi malomcsoportban, amelyiket a szapi határtól lefelé 139 ölre még a parthoz kötöttek. A malmot mostani tulajdonosa 1830-ban édesapjától, néhai Vas Mihálytó! örökölte, s azóta is folyamatosan tulajdonosa hajósmalmának. 26. Horváth Gábor hajósmalmát már a nyílt vizén, a szapi határtól lefelé 150 ölre, s a Duna partjától 15 ölre, vasmacskára kötötték be a helyére. A reáljogúnak minősített malmot mostani gazdája édesapjától, néhai Horváth Antaltól az 1847. évben örökölte. Azóta is a malomnak egyedüli tulajdonosa. 27. Csicsai Gergely reáljogú malmának ugyancsak egyedüli birtokosa. Valóban régi családi malom, mert még az 1825. évben édesapjától. Gsicsai Mihály tói örökölte, s gazdája azóta is. A malom állandó bekötési helyén, lefelé a szapi határtól 161, a vízparttól pedig 20 ölre található. A bekötés nem malomszegre, hanem vasmacskára történt. 28. Molnár Alajos és Schlesinger József egyenlő, fele-fele résszel tulajdonosa a malomnak. Ez a malom is vasmacskára kötve a nyílt Dunán áll, a szapi határtól lefelé 172, a parttól pedig 24 öl távolságra. A malomnak már az 1850. évet megelőző időben is két társ volt a tulajdonosa. Az egyik felerész Molnár Jakabé, a másik Ferencz Vendelé volt. Molnár 194