Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

vették meg a malomrészeket, mígnem a malom fele-fele arányban kettőjük tulajdonába került, s most is társgazdái a malomnak. 13. Özvegy Szabó Istvánné és társai hajósmalma már nem idegen vízen és határban, hanem Medve község határában, illetve éppen a szapi és medvéi határ találkozásánál áll állandó helyére bekötve. Ez a malom az 1850. év előtt és utána is, egészen az 1863. évben bekövetkezett haláláig Szabó István malmosgazdáé volt. Halála után a malom egynegyedét özvegye örökölte, aki azt meg is tartotta. A további háromnegyed malomrészt eladták. Ezekből az örökrészekből fél malomrészt Oros Gábor, a negyed malomrészt pedig Németh Vendel vette meg. A malomnak így három tulajdonosa van, akik közül özvegy Szabó Istvánné reál jogosítvány, Oros Gábor és Németh Vendel személyes jog alapján tarthatják működésben közös malmukat. 14. ifj. Morva Mihály reál jogosítvánnyal felruházott malma a medvéi határban, a falubeli közbirtokosság vizén őrölhet a szapi határtól lefelé 18 ölre. A malmot a mostani tulajdonos édesapja, idősb Morva Mihály öreg Vas Jánostól vette meg az 1850. évet megelőző időkben. Az 1867. évben a malmot hasonló nevű fiának adta át, aki annak most is egyedüli tulajdonosa. 15. Horváth Ádám és János fiának malma régi családi malom, melynek Horváth Ádám emberemlékezet óta gazdája. Mintegy tíz évvel ezelőtt a malom meg nem határozott részét János nevű fiának engedte át. Azóta társtulajdonosok, s malmuk most is működhet, mint reáljoggal rendelkező hajósmalom. A malom bekötési helyét a község határától lefelé 29 ölre jelölték ki. 16. Petőcz Gábor és Dömény József hajósmalma is régi családi malom. Az 1850. év előtt és utána az 1860. évig a mostani tulajdonos édesapjának, öreg Petőcz Gábornak volt a malma. Az apa halála után az egész malom, mint örökség, hasonló nevű fiára száPott, majd 1867-ben egynegyed részét Dömény Józsefnek adták el. Így Petőcz Gábor, mint a malom háromnegyed részének birtokosa reáljogon, az egynegyedmalomrész-tulajdonos Dömény József ugyanakkor személyes joggal működteti a társasmalmot. A malom állásának helye a község határától lefelé 40 ölre található. 17. Petőcz József és felesége, Németh Márta közös malma a szapi határtól lefelé, 51 öl távolságra áll állandó helyére bekötve. A reáljoggal felruházott malom 1850. év előtt és utána az 1856. évig Mondok János malmosgazda tulajdona volt, aki a malmot rokonának. Németh Mártának, s ennek férjének, Petőcz Józsefnek hagyományozta. Ügy tűnik, hogy az ajándékozással a rokonságnak valamennyi tagja nem értett egyet, sőt sérelmesnek találták azt. Ugyanis 1869. november hó 18-án Medve községben felvett jegyzőkönyv alapján a malomrendező hatóság, illetve bizottság megváltoztatta az egy hónappal korábban hozott határozatát, és a tulajdonosként feltüntetett rokon házaspárnak csak a malom fele részére jegyezték be a reáljogot. A másik félmalomra pedig Mondok János és neje, Monoszlay Teréz nyertek reáljogú működési jogosítványt. 18. öreg Kulacs István s fia, ifjú Kulacs István reáljogú régi családi malmát 62 ölnyire kötötték be a szapi határtól lefelé. E malmot negyven évvel ezelőtt öreg Kulacs István az édesapja után, annak hagyatékaként örökölte, s az 1863. évig egyedül bírta. Ez évben a malomnak egy negyedrészét hasonló nevű fiának ajándékozta, s azóta a malom kettőjük közös tulajdona. 13 Arrabona 193