Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

és negyvenhárom szárazmalom. 2 A kétszázkilencvenhét malom összesen három­száznegyvenhat pár őrlőkővel dolgozott. Megőröltek évente 369 151 osztrák mérő 3 gabonát, s ebből 167 557 vámmázsa 4 lisztet, nyolcvanháromezer mázsa da­rát, korpát és hulladékot nyertek. 5 Ilyen tekintélyes mennyiségű őrlemény elég­séges volt az itteni és környékbeli fogyasztók ellátására, s a valóban dicséretes teljesítményükre joggal büszkék lehettek megyénk molnármesterei. A nem gőzerővel meghajtott sok-sok malomban azonban nemcsak a lakos­ság számára őröltek. Nem volt lebecsülendő mellette az a sok mázsa liszt sem, amelyet molnáraink a közeli Komárom várában elhelyezett katonaság ellátá­sára készítettek és szállítottak a vár élelmezési hivatalának. Már a régebbi időkben is, több évtized óta szinte egyedül a hajósmalmaink gondoskodtak a katonaság kény érnek való járói. Megbízhatóságukkal, többféle lisztjük jó minőségével bizalmat ébresztettek a katonai élelmezési hivatal veze­tőiben. Molnármestereink élete bizonyára túlságosan egyhangúan telt volna, ha megszokott munkájukat semmi sem zavarja és simán, zökkenők nélkül végez­hetik mindennapi tennivalóikat. A gondnélküli, nyugalmas évek közé néha beékelődött olyan esztendő is. amelyikben a kelleténél magasabb vagy a megszokottnál alacsonyabb vízállás, esetleg a természet erőinek más kedvezőtlen volta, az addig zavartalan munká­jukat nemcsak nagymértékben akadályozta, hanem meg is bénította. Az ilyes­féle elháríthatatlan természeti csapások következtében a molnármesterek nem tudták vállalt kötelezettségeiket minden évben a kitűzött határidőre maradék­talanul teljesíteni. A molnárok gondjaitól terhes és valamiféle bajt okozó esztendők közé kell sorolnunk az ezernyolcszázhatodikat is. Az őrlésre alkalmas időszakban úgy lát­szik, nem várt ismeretlen visszahúzó erő akadályozhatta a hajósmolnárok mű­ködését, mert tizenkét év eltelte után, a Helytartótanács utasítására Győr megye kisgyűlése az 1818. évben, felszólította és sürgette a dunai hajósmolnárokat, hogy a „Magyar Hadi Kormány" jegyzéke szerint még az 1806. évről hátralékos ötvenhat mázsa és 35 font 6 lisztet, továbbá öt mázsa és tizenegy font korpát mi­előbb szállítsák be a „Győri Királyi Életes Házba." 7 Az 1880. és 1890. közötti évtizedben Komárom várának katonai élelmezési hivatala évről évre önállóan, egyedül maga gondoskodott a katonaság lisztellá­tásáról. Az 1884. év utolján is magyar és német nyelven nyomtatott hirdetmé­nyével arról értesítette a malomtulajdonosokat, bérlőket és a társulatokat, hogy a következő 1885. évben — pontosabban a hajómalmok be- és kikötése közötti 2 „Sajátos gépezetű malom, melyet nem víz hajt, hanem barmok (ökrök, lovak) húznak. A szél- vagy gőzmalmokat nem hívják ezen a néven, noha ezek is csak szá­razföldön működnek." Czuczor G. és Fogarasi F., A Magyar Nyelv Szótára 5. (Pest, 1870). 3 Régi űrmérték. 1 osztrák mérő = 61, 5 liter. Meyers Kleines Konversation Lexkon (Leipzig—Wien, 1899) 367. 4 Régi súlymérték. 1 vámmázsa = 50 kg. Vajdafy E., A méterrendszer (Bpest, 1876) 24. 5 Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása (Bpest, 1874) 320. 6 A megkülönböztető név nélkül közölt mázsa alatt általában a bécsi mázsát érijük. 1 bécsi mázsa = 56,006 kg. 1 bécsi font = 0,56006 kg. Vajdafy E., i. m. 24. 7 GySmL:l Győr megye kisgyűlése jegyzőkönyve 1818. év 119. 188

Next

/
Thumbnails
Contents