Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

V. Bíró I.: Pünkösdi szokások Újkéren

előző nap odakészítették, sőt többnyire a bábut is egy nappal korábban elkészítik. Egy szekér hátulsó kerekét kiemelik, a talpfába egymással szemben két lyukat fúrnak. Ezekbe két rudat ékelnek, majdnem embernagyságúakat. A rudakra keresztben fákat erősítenek. Ez lesz a váll. A faváznak rácsavart szalmával alakot adnak, azután felöltöztetik őket. A ruhák ujját bekötik, és belülről tömik tovább. Az öltöztetésnél nincs különösebb megkötöttség, a szokásos női és férfi ruhadarabokat adják a két bábura. A fejet lapulevéllel borítják be, erre mázolják az arcot. A bábuk kezét összekötik egymással, mintha táncolnának. A kerékre alul, a tengelynél egy rudat erősítenek, ehhez meg kötelet kötnek. A kerék húzás közben megdől és a földet érinti, ettől forogni kezd. A két bábu le-föl jár a keréken, mintha az egyik mindig leguggolna, a másik meg fölugrana. Ezzel a mozgó táncospárral rohanják végig a falut, és látogatják meg a szomszédos községeket is. De Üjkérre, Felszoporra is jöttek, főleg Egyházasfaluból. Őket úgy tartják számon, hogy mindig nagyon jól sikerült kereket húztak. A kerék elnevezése nem egységes. Bolondkeréknek, cigánykeréknek vagy ördögkeréknek emlegették. Azt mondták, amikor látták: ,,Ni, a Jancsi meg a Julis táncunak!" Iváncsics Nándor a Győr-Sopron megyei Petőházáról ír le ilyen szokást.

11 Ott úgy tűnik, eredetibb, teljesebb formájában található meg a szokás. Iváncsics N. leírja, hogy a női alaknak erősen hangsúlyozzák a formáit, ami a tavaszi ünnep termékenységvarázsló színezetét erősíti. A cikkíró részletesen tájékoztat arról is, hogyan ajándékozzák meg a bábusokat. Gyűjtőterületünkön azonban már nem emlékeznek arra, hogy a gyerekek bezörgettek volna a házakba. Iváncsics N. párhuzamokat keresve ide sorolja a Szanyban ismert Pásztor Böske-húzást. Említ egy Erdélyben közismert gyermekjátékot, amelyet cserkabalának, szerencsekeréknek neveznek. Végül megállapítja, hogy Győr-Sopron megyében három helyen (Sopron, Petőháza, Szany) lelhető fel ez a tavaszkezdő szokás. Gyűjtőterületünkön azonban szintén ismerik, és ugyanígy másutt is meglehet, csak még nem került gyűjtő elé a szokás. Érdemes lenne behatóbban foglalkozni a kérdéssel. Jelen közleményben leírt pünkösdi szokásaink feltehetően széles körben jellemzőek Győr-Sopron megyében. Az értelmezés, valamint az elterjedési terület pontosabb körülhatárolása további kutatást igényel. V. Biró Ibolya W 11 Iváncsics Nándor: Fakata fajankó húzás Petőházán, Ethn. 1957. 179