Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

V. Bíró I.: Pünkösdi szokások Újkéren

Királ'kisasszon'kát Áná déni Póró déni Szórakaténi Egyem begyem keszkenőbe Szól a rigó az erdőbe Szil szál szalmaszál A királ'né szip leány .. ."' Az említett kiszámolós versikével azt döntik el, hogy ki legyen a menyasszony és a vőlegény a játékban. „Egyem begyem keszkenőbe Szól a rigó az erdőbe Inc pinc kalapinc Te vagy odakint"

8 Vizsgált pünkösdölőink a gyermekdalszerű típusba tartoznak. Feltételezhető, hogy a fent leírt kör játék őrzi a nyomát a szakirodalom által korábbinak tartott egykori vegyes, fiú-leány pünkösdölőnek.

9 Borza király A borza királ't járó fiúk 10—14 év körüliek. Hat-nyolc fiú alkotja a csoportot, általában egy utcából valók. Már az iskolában megbeszélik, hol találkoznak, kinél öltöztetik föl a borza királyt. Azt is eldöntik, hogy ki vállalja a királ'ságot. Kora délután kezdik el az öltöztetést. A borza királyt alakító fiúra fehér, bő gatyát és lobogós ujjú fehér inget adnak. Lábára elnyűtt, nagy csizmát húznak. A nadrág szárát és az ing ujját zsineggel bekötik, hogy jól meg lehessen tömni szalmával. Maroknyi szalmacsutakokat húznak ki a kazalból, belegyűrik a nadrág és az ing bő részeibe. A hátát alaposan kitömik. Az ing derekát beletűrik a gatyába, és az ing mellé körbe, frissen szedett borza ágakat tűznek. A borza táj szó, a köznyelvi bodza megfelelője. A borza király fejét tillal, áttetsző, fehér szövettel bebagyulálják és borza ágakkal körbetekerik. (A bodza ága hajlékony, nem törik el.) Az arc így felismerhetetlen. Azt tartják, hogy nem szabad megtudnia senkinek, ki a borza király. Ha valaki otthon mégis kikottyantja, hogy ő volt, azt az apja vagy idősebb testvére jól elveri. Borza királynak lenni nem nagy dicsőség, ellentétben a pünkösdi királyné-járással. A felöltöztetett gyerek kezébe nagy botot adnak, amelyre láncot vagy csengőt erősítenek. Erre a botra Támaszkodik, és zörgeti, ha táncoltatják. A kísérők öltözete köznapi, kezükben hajlós vessző van, ezzel ütögetik a borza király kitömött hátát. A szokás formájában egy ponton mutatkozik lényeges eltérés Üjkér és a másik három helység között. Az újkéri borza királyt eketaligára ültetik, amelyet erre a célra átalakítanak. Ülésdeszkát erősítenek rá, és erős kötelet fűznek az elejére, ezzel húzzák. A házak előtt vagy az udvaron leszállítják róla a borzát, és 7 Adatközlő: Balogh Lajosné (83 éves), Üjkér, 1968. 8 Adatközlő: Ceglédi Sándorné (86 éves), Alszopor, 1968. 9 A pünkösdi király né-járás szokásához magyar és európai összefüggésben: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek — népi színjátszás (Budapest, 1964.) 111—124. 12 Arrabona. 177