Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

25. ábra. 2. sz. kutatóárok D-i vége: az alapozás alatt feltárt „út" kapcsolatos munkálatok (mélyítés, tisztítás stb.) talán némi magyarázatot adnak a székesegyházat egykor körülvevő temető e részének XVI—

XVIII. századi szintviszonyaira vonatkozó feltevésünkre.

13 13 A Füspökvár területén álló XIII. századi lakótornyot és az attól D-re elhelyezkedő püspöki palotát, kápolnát a XIII—XIV. században nem választhatta el mesterségesen kialakított árok a székesegyháztól. Ennek az ároknak kialakítására, támfalakkal való ellátására csak a XV. század közepe táján, második felében kerülhetett sor, amikor annak a székesegyház felé eső oldalát némileg megemelhették. Az is lehetséges, hogy erre a szintemelésre csak később, az árkok tisztításakor, vagy a XVI. századi nagy várépítéskor került sor, amikor az árok helyén boltozott pincéket alakítottak ki (Kozák K., Adatok a győri Püspökvár történetéhez 42—43. és Prannl J., A győri vár. GySz VII. (1936) 269—70.). A XVII. század elején a várőrség falerakodóhelynek foglalta le a temetőt, amelyet többszöri sürgetés után csak — feltehetően — a század második felében adtak vissza eredeti rendeltetésének. Ez idő alatt is töltődhetett a székesegyház előtti terepszint, amely a XVII—XVIII. sz.-i temetkezések idején 1—1,20 m-rel magasabb lehetett a jelenlegi szintnél (Bedy V., i. m. 29r-30). 9 Arrabona 129