Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Mithay S.: A koroncói koravaskori kunyhó

böködés és a körömbenyomkodás is (5. ábra 13.). Az utóbbi díszítés egy fekete színű, vastag falú cserépen látható, amelynek felületéből magasan kiemelkedik a díszített léc. A házikerámiát díszítő bütykök közül megtalálható leletanyagunkban a kis bütyök kerek és hosszúkás formában. Rövid nyakú kis edényen látható (4. ábra 5.). Hegyes bütyök van egy pirosasbarna színű cserép pereme alatt (4. ábra 5.). Gyakoriak a lapos bütykök is. Rövid lécen három hegyes bütyök áll (4. ábra 7.), és előfordul a kettős osztatú bütyök is. Ismert ebben az ásatási anyagban a körülárkolt bütyök (5. ábra 4.) egy barnás színű cserépen, amely az első lakás anyagából való. Még többször fordul elő az edénytöredékeken a hosszúkás bütyök (4. ábra 11.). Két cserepünkön a bütyök tetejét bottal nyomták be. Csak töredékekből tudunk az edények alakjára következtetni. Egy barna színű cserépen jól látható az élesen kiugró váll (4. ábra 22.). A profilált vállak gyakoriak. Nagyobb töredék alapján sikerült az egyik, házi használatban volt edénynek az alakját is visszaadni (6. ábra). A 16 cm magas edény barnásszürke színű, enyhén öblösödő hasú, kis bütykök találhatók a külső felületén. Az erősen kiegészített fazéknak sok megfelelőjét közölhetjük a szakirodalomból. Csak alakra áll közel a Vradiste-i 12. sír edénye,

8 valamint a 23. sírban lelt fazék is. A szalacskai tumulusokban talált fazékforma még közelebb áll a mi példányunkhoz.

9 Ugyancsak virágcserép formát közöl Patek is.

10 A Halimbán talált virágcserép forma kissé zömökebb a koroncóinál.

11 Még nagyobb a hasonlóság a Chotin-i csoport egyik edényével, amely a 116/55. számú sírból származik,

12 és ugyanilyen a 108/55. számú sírból kikerült edény. Találunk olyan edényaljat is, amely az előbbi edényünkhöz hasonlít. Volt a veremlakás zárórészében egy csuportöredék, amelynek felületén kisebb bütyök látható, pereme pedig élesen levágott. Ugyancsak az előbbi helyen hombárnak az aljtöredékét ástuk ki. A lakás középső részén és annak alján (235 cm mélységben) egy másik hombár néhány nagyobb töredéke került napvilágra. Az egykori edénynek pereme enyhén kihajló, a vállán bütykök helyezkedtek el, és a hombár hasa erősen kidudorodott, a vállon pedig egy hosszú bütyök is volt. A színe rozsdásbarna és a fala vastag. Egy bögre is előkerült a lakás félköríves részének 150 cm-es mélységéből. A töredékből megállapítható, hogy a fenékből egyenesen emelkedett ki az oldalfal, amelyen egy ovális alakú fül volt, a bögre pereme kissé behúzott és levágott (4. ábra 12.). Az edény formájára nézve Hallstatt B jellegű, de füle nem emelkedik a pereme fölé. Leginkább egy Vrádistén talált bögre hasonlít hozzá.

13 Előfordult olyan bögretöredék, amelynek felületén a perem közelében kis bütykök sorakoztak. Volt világosbarna színű bögretöredék is. A szalagfülök közül meg kell említeni egyet, amely a veremlakás közepén (150 cm mélyen) került elő (4. ábra 18.). Ennek szürke a színe, és kis füle széles szalagból kiképzett. A kiugró vállak mellett gyakoriak a fazekaknál a rövidre levágott pereműek, mint pl. Gemeinlebarnban a 104. sír edényén.

14 Az ásatásunk megkez8 Pichlerová, M., i. m. 12. ábra 11., 26. ábra 1.. 143. 9 M. Kabay E.. FA 12 (1960) 48., 13. ábra. 10 Patek E., AÉ 82 (1955) 171., 4. ábra 10. 11 Lengyel I., i. m. 159., I. sír., XXXI. t. 16. 12 Duèek, M., Die Hallstattkultur der Chotin-Gruppe in der Slowakei. SA 5 (1957) XXI. t. 3., XX. t. 5. 13 Pichlerová, M., i. m. 26. ábra 7.. VI. t. 7 12