Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

A főszentély mögötti szelvény (l/A). A székesegyházat körülvevő terület rétegviszonyainak meghatározása céljából jelöltük ki a főszentély mögötti nagy szelvényt (l/A), amelynek É-i oldala megközelítő pontossággal a székesegyház hossztengelyébe esett (2. ábra). A K-i irányba 11 métert is meghaladó hosszúságú szelvény szélessége 4 m volt, amelyet később — D-i oldalának Ny-i felébe» — 2 m-rel kiszélesítettünk. (A szelvény É-i oldalánál kialakított részben nem hatoltunk le a szelvény többi részében elért mélységig.) A szelvény felső részében erősen bolygatott, gáz- és vízcsövekkel több helyen átvágott, feketésbarna, kevert réteg helyezkedett el. Ebben a rétegben 16, részben megbolygatott sírt tártunk fel, 85—130 cm mélységben. Ezek a sírok a székesegyházat egykor körülvevő temetőhöz tartoztak. A temető korát a szórványleletként talált — nem sírban találtuk — S-végü hajkarika (aranyozott) és a temetőnek a XVIII. század közepén történt megszüntetése határozza meg.

3 A szelvény Ny-i oldalán feltártuk az 1910-es átépítés idején lebontott Rozália-kápolna alapfalait (3. ábra). A kápolna K-i falához 1740-ben Döller Miksa és felesége, Gindl Erzsébet egy kriptát építettek, és ugyanakkor alapítványt is tettek a városnál.

4 A kápolna falából kibontott 1718-as évszámú és GGCVA monogrammal ellátott, valamint a kápolna falához épített kripta falában, boltozatmaradványában talált hasonló jelű, de 1737-es és 1739-es évszámú téglák világosan utalnak az építés idejére (4. ábra).

5 A kápolnát Ribits József kanonok (1702—1718) építtette, s feltehető, hogy ott temették el. [A főszentélyhez csatlakozó kápolna az akkor még használatban levő temetőben (dómtemető) állott.] Az alapfalak felső részén mutatkozó boltozatmaradványok arra mutatnak, hogy a kápolna alatt boltozott üreg (valószínűleg kripta) volt (5. ábra). A kápolnához később hozzáépített kripta falai gyengébbek voltak, s azzal inkább csak kissé megbővítették, és egyben le is zárták K felé a korábban ez irányból nyitott üreget. E toldalékrészben két egymás mellett fekvő deszkát — vízszintes helyzetben — tártunk fel, amely feltehetően a koporsó helyét jelzi.

6 A kripta deszka alatti részében, de attól K-re, egy aránylag vastag, másodlagos hetyzetű csontokból álló réteget, ez alatt pedig agyagréteget találtunk. A kápolna Ny-i részén előkerült a Csányi-féle helyreállítás erős, több lépcsős alapozása. Az alsó lépcső közelében — az alsó, agyagos rétegben — egy falmaradvány és római edénytöredékek (terra sigillata), fémleletek kerültek elő (6. ábra).

7 3 1767. évi Zichy püspök-féle Can. Visit. (Bedy Vince: A győri székesegyház története.) Győregyházmegye múltjából I. sz. (Győr, 1936. 30.) 4 A boltozatos, nyitott kápolna oltárát Szent Rozália, Nep. Szent János, Szent Rókus és Sebestyén szobrai díszítették. Az 500 forint alapítvány kamataiért Szent Rozália napján évenként főpapi szentmisét mondatott a káptalan a kápolna oltáránál. Később az alapítványi tőke elveszett. A múlt század végén már Nep. Szent János kápolnaként ismerték. (Bedy, i. m. 42—1767. és 1872. évi Can. Visit. Győri kápt. m. lvt. 12. T. 2217. sz.) 5 Az 1737-es évszámú tégla monogramjának feloldása: G(undaker) G(eneral) (der) C(avallerie) V(on) A(lthan). (Pfannl Jenő: A győri vár és téglái. GySz 1932. dec. 276.) 6 Az egyik deszka szélessége 20 cm, a másiké 30 cm volt. Közvetlenül a kripta K-i fala mellett feküdtek, a DK-i szögletben, a felszíntől 1,5 m-re. 7 A Csányi-féle lépcsős alapozás árkának nyomai — bedobált kövek, téglatöredékek — jól kivehetően mutatkoztak a szelvény D-i részében, közvetlenül az alapo8 Arrabona 113