Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ FELTÁRÁSA (1969) L A II. világháború pusztításaitól erősen megrongált győri székesegyháznak a püspökség részéről történő — nagy anyagi áldozattal — helyreállítása, vala­mint az Országos Műemléki Felügyelőség által történt szakmai és anyagi hoz­zájárulás következtében eddig elvégzett munkák után, a magyar építészetben elfoglalt helyéhez méltó megjelenésében kezd kibontakozni Győr legjelentősebb, városképi szempontból leghangsúlyosabb műemléke, a székesegyház. A leégett toronysisak eredetá formában történt helyreállítása, a század elején, romantikus elképzelések nyomán átépített, románkori formákat és szerkezetet utánzó — bazilikális, hármas tagozódású tető — részletek eltüntetése és a jó minőségű, igen szép felületet adó terméspalával fedett, hatalmas felületeivel monumentális hatású új tető jelzik a székesegyház nagyszabású, sokat ígérő építészeti újjászü­letését. (1. ábra.) A megindult munka folytatása, s abban az Országos Műemléki Felügyelő­ség nagyobb mértékű részvétele — a Hédervári-kápolna műemléki helyreállí­tása —, valamint a Városi Tanácsnak a Káptalandombbal kapcsolatos rekonst­rukciós terved (beépítés, vízvezeték-, csatorna- és gázvezetékek cseréje, javí­tása, út- és térrendezés) szükségszerűen felvetették a székesegyháznak és az azt körülvevő térnek régészeti feltárását. E feltárásokkal kívánjuk megteremteni azt a biztos alapot, amely nemcsak a helyreállítással kapcsolatos tervezéshez, hanem a székesegyház építéstörténetének az eddigieknél sokkal részle + esebb. pontosabb összeállításához is segítséget nyújt. A székesegyház építéstörténeté­nek megírása — a legújabb külföldi és hazai kutatási eredményeknek figye­lembe vételével — igen fontos eredményeket szolgáltathat legkorábbi székes­egyházaink, templomaink, valamint Árpád-kori építészetünk kutatásához. A székesegyház feltárása Az 1969. évi feltárás kísérelte meg első ízben a székesegyház régészeti fel­tárását. A székesegyház közelében korábban végzett két feltárás a római ma­radványok, illetve a Püspökvár XIII. századi lakótornyának kutatását tűzte ki célul. 1 E két kutatás és egy később végzett leletmentő ásatás 2 csak közvetett 1 A Széchenyi-tér északi oldalán 1949-ben végzett régészeti megfigyelésről, a Múzeum udvarán 1954-ben és a Káptalandombon, a káptalan gazdasági udvarán 1955-ben folyó ásatások eredményeiről a városról készített monográfiában számolnak 111

Next

/
Thumbnails
Contents