Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése

A további kutatásoknak kell adatokat szolgáltatniuk a nivellálás mértékére vonatkozóan.

01 A 6. tétel szerint be kellett falaznia a szentélyből a sekrestyébe vezető ajtót. Az ajtó a jelenlegi nagypréposti stallum mögött nyílt, összefügg ezzel az elfalazással a függelék jellegű utolsó munkaleíró bekezdés 34. tételszámú utasítása: a pillérek között a szentélyben négy helyen át kell törni a falat. Tehát a Ravaféle átépítés előtt a szentély pillér közeinek elfalazásával megszüntették a háromhajós teret. A déli oldalhajóból formálódott a sekrestye, s az északi oldalhajó is különálló egységgé vált. Draskovich barokk elgondolásába ez a kicsinyes átalakítás nem illett bele, visszaállíttatta a sekrestye megszüntetésével az eredeti háromhajós térkompozíciót. Ugyancsak az első bekezdés intézkedik a régi főoltár elbontásáról (10.), az új boltozat megépítéséről (8.), a szentély kimeszeléséről (9.), és egy síremlék elhelyezéséről (7.). A második bekezdés a hajókban végzendő munkákat részletezi. A főhajóban, s mindkét oldalhajójában meszelést ír elő, s észak felé, ahol a vakolat lehullott, új vakolást is (11—12.). Ugyanitt be kell falazni az ablakokat, kerekké formálni az újakat, és a pillérekhez, illetve boltozatokhoz hangolni elhelyezésüket. Minthogy a templom alaprajzi elrendezése változatlanul megmaradt, az új barokk ablakok a régiek helyére kerültek, csupán magasságukon kellett változtatni az új, alacsonyabb boltozatok megépítése miatt (13—14.). A harmadik bekezdés foglalkozik a Szent Ferenc-kápolna átalakításával. A kápolnát Bedy kutatása szerint Szathmáry Ferenc püspök idejében (1495— 1508) létesítették. A püspök — Bakócz Tamás unokaöccse — a székesegyház főbejárata mellett kápolnát építtetett védőszentje — Szent Ferenc — tiszteletére, javadalommal látta el, amelyet a káptalan élvezett. A káptalannak a javadalmak fejében misét kellett mondatnia az elhunyt püspökért. Az építés idejéről nincs adatunk, csupán azt tudjuk, hogy 1513-ban már ott történt a káptalani jövedelmek elosztása. 1515-ben, s még 1521-ben is új kápolnának nevezik. 1513-ban nagyobb munkálatokat végeztek rajta, 1517-^ben gerendákat vásároltak tetőszéke számára, 1522-ben pedig cserepet. 1518-ban a három oltár felszerelésére költenek. Elég tágas lehetett, három oltára is van, s külön orgonája. Gáspár orgonista 1517-ben 1 V2 forintot kapott a kápolna szertartáskönyvének kottázásáért. A kápolnának nem voltak igazgatói (rector Capellae), javadalmát a káptalan kezelte, s a köteles funkciókat is a káptalan négy káplánja látta el.

62 A kápolnát szívesen látogatták a hívek is, erről tanúskodnak az ott elhelyezett persely jövedelmei. A XVI. század közepéig megszakítás nélkül használták, majd néhány évi szünetelés után, 1550. december 7-én újra használatba veszik. A XVII. század közepétől kezdve nincs adatunk arra, hogy szentmisét szolgáltattak volna benne. Bedy szerint a Szent Ferenc-kápolna azonos lenne a homlokzati építménynek a torony északi oldalához kapcsolódó gyóntató (ma hitoktató-) szobájával.

63 Rava szerződése alapján a Bedy-féle azonosítást el kell vetnünk, a kápolna helye pontosabban meghatározható. A szerződés a végzendő munkák közt felsorolja a Szent Ferenc-kápolna szentélyének kerekké formálását épp úgy, élő szemtanúinak elbeszélését igyekeztünk rögzíteni, s a soron következő kutatásoknak kell a szóbeli hagyományokat hitelessé tenni. 62 Bedy, i. m. 80—84. 11. 63 I. m. 103