Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Tomka P.: A Sopron-présháztelepi IX. sz.-i temető

karika volt, és az egyik oldalon (a 7-ben a bal, a 10-ben a jobb oldalon) két-két karikát találtunk.

56 A 7. sír baloldali két karikája nem összeakasztva, hanem egymáson fekve került elő és ugyanitt találtuk a tekercselt bronzdrótokat is. Éppen a fülbevalónak készült darabok a kopottak, vagy csüngőjük hiányzik, vagy deformálódtak (így pl. a 10. sír filigrándrótos példánya). A többi — mint említettük — olyan forma, amit eddig is gyakran hajkarikaként értelmeztek. Ezeken a darabokon olyan vasrozsdarészecskéket találtunk, amik hajfonathoz vagy hajfonatba font egész vékony és ezért teljesen korrodált vasdrót feltételezésével kapnak értelmet.

57 Török Gy. a halimbai férfiak hajfonatdíszeivel kapcsolatban megjegyzi: „die Biegungen der Drahtbögen zeigen deutlich einen durch den Gebrauch hervorgerufenen Seitendruck, so dass die ursprüngliche runde bzw. ovale Form verlorenging". Hasonló deformálódást, elhúzódást mutat a 10. sír háromgömböcskés karikája.

58 A görbülések hasonlósága nem lehet véletlen, hasonló igénybevétel magyarázhatja.

59 56 Az előző jegyzetben több példa utalt ennek a jelenségnek hajfonatdísz-jellegére, erősítik a sopronkőhidai megfigyelések is: a 142. sírban 4 ovális karika kapcsolódott egy oldalon, a 129.-ben 3—3 (LFM rég. leltár 62., 24., 276., ill. 62., 24., 297. sz.). 57 Kralovánszky A., i. m. AÉ 84 (1957) 178—179. foglalkozik a drótlánccal összekötött függőkkel. Az S-vég gyakorlati haszna; szalag vagy pántlika beakasztása, ez nem csak dísz, a két hajfonat összekötésével azok előrebukását akadályozták meg. Drótláncok példáit idézi a későavarkorból és a honfoglalás korából. Bőr, vagy szalagösszekötésnek kellett lenni a több azonos darab előfordulásánál. ,,Hogy ilyen eddig fülbevalónak nevezett ékszerek valóban voltak, azt a K. Éry Kingával feltárt ártándi temetőben tapasztaltuk ... jó néhány esetben sikerült megmenteni textil-, ill. bőrlenyomatot" (i. m. 178.). Ugyanezt feltételezi a spirálcsüngős, többszörös S-véeű és szemes, egyik végén simán visszahajtott karikára, valamint az eddig ugyancsak fülbevalónak nevezett, csüngő nélküli, kerek vagy ovális, rossz minőségű bronzhuzalékszerekre, azok 3, 2, vagy 1 dudorral ellátott változatára is (i. m. 179.). Kralovánszky A. hipotézisét — más gondolatmenettel — a fentebb elmondottak megerősítik. 58 Hasonlóan deformálódtak Sopronkőhidán pl. 88. sír (62.24175). — Krunglban Fischbach, O,, i. m. AÉ XVII. (1897) 14. IV. t. 10. — Staré Mestoban Hruby, V., i. m. 84. t. 21—22 (148/91. sír). — Turniscen Korosec, J.—P., i. m. 200. o. 9. rajz 5. — NyitraLupkán Chropovsky, B., Slovanské pohrebisko v Nitre na Lupke, SlA X—1 (1962) 204., 20. — Pilismarót—Basaharcon Fettich N., i. m. 68. o. 115. kép. — Mosonszentjános—Kavicsbánya 1. sírjából (Pusztai R., leletmentése 1961.) a koponya baloldalán ilyen, míg a jobboldalon, a felkar mellett (!) visszahajló végű karika került elő, amelynek mérete, karikájának aránya a mi spirálcsüngősünknek felel meg (a lelet tanulmányozásának és felhasználásának engedélyezéséért Pusztai Rezsőnek tartozóin köszönettel.) A példákat Hampel táblái alapján is szaporíthatjuk \Hampel

, .T., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn (Braunschweig, 1905) III. 67. t. 25: Szirák, 91. t. 11 sír 4: Mártély], Nagyon szépen mutatja a csüngő irányába történt elhúzódást egy csúnyi többszörös S-végű karika: 124. t. 31. sír 1. 59 Egyszerű fülbevaló-karikánál ilyen oldal-irányú húzás nincs és az ilyen torzulásokat a föld nyomásával sem magyarázhatjuk meg. Ide tartozik a 10. sír összenyomott, másodlagosan felhasznált fülbevalója, meg talán azok a szemmel láthatóan széthúzódott tekercselt huzalos példányok, amelyeket Milosevics, D., és Vinski, Z., közöl: D. MmiouieBtm: 3auiHTHO wcKonaBHa y IlonoBHirv, 36opHHK van., nap. MV3. IT (195Q>, 111 — 1:4 o., u. ő.: CpeítHeBeKOBna HeKpono^a y ceny Jlenijy ico,n ITapaviíHa, 36opHHK III. Í1960/61) 141 —163. ol Vinski, Z., Radnosrednjovjekovni arheoloski nalazi u Zagrebu i u njegovoj okolici (íz starog i novog Zagreba. II. 1960, 54. o., 17. t. 50. kén). Csak a legkézenfekvőbb párhuzamokra hivatkozhattam, kiterjedtebb anyaggyűjtést körülményeim nem tettek lehetővé. Annyit még meg kívánok jegyezni, hogy a X—

XI. sz-i erős, vastag hajkarikáktól való nyilvánvaló különbség lehet használati különbség (szalagba, illetve közvetlenül hajfonatba erősítés) és talán ezzel együtt lehet tapasztalaton alapuló újítás. 85