Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Gabler D.: Scarbantia és környékének római kőplasztikai emléei
a régi városháza mellett végzett ásatások során bukkantak rá Scarbantia capitoliumi templomára, s benne a pannóniai viszonylatban igen ritka, nagyméretű kultuszszobrokra, melyek azóta is a tudományos érdeklődés középpontjában állanak. 17 Az első jelentést erről is Bella Lajos írta, mint ahogy ő volt az első ismertetője a provinciális művészettörténet szempontjából rendkívül fontos borbolyai sírköveknek is, melyek 1901-ben láttak napvilágot. 18 Jelentős állomás az 1911. évi postapalota építkezés is, ennek munkái során jöttek felszínre olyan jelentős emlékek — mint Salvius Aebutius, L. Calavius Vitális és C. Sextilius Senecio sírkövei — melyek pannóniai viszonylatban qualitás szempontjából is kiemelkednek. 19 Bella Lajos 1911-ben történő távozásával az emlékek gyűjtésének, közlésének ügye is érzékeny veszteséget szenvedett. Jelentősebb kőplasztikai anyag 19254>en a Bécsi dombon, a Storno-féle ásatás során 20 került elő, de a gazdag lapidáiriumban ekkor már olyan nagynevű kutatók dolgoztak, mint H. Hofmann, A. Schober, C. Praschniker és S. Ferri. Az újabban előkerült anyagot az Archaeológiai Értesítő mellett a Soproni Szemle hasábjain Csatkai E., Lauringer E., Mócsy A. és Alföldy G. publikálták. E munkák azonban, céljuknál fogva nem adhattak corpusszerű összefoglalást valamennyi Sopron és környékén előkerült kőplasztikai emlékről, az alábbiakban tehát elsősorban ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Munkánk során nem foglalkozunk olyan alkotásokkal, melyek ma az eisenstadt-i, vagy más ausztriai múzeumokban találhatók, ezeknek ismertetését az osztrák kollégáktól várjuk. Ugyanakkor azonban felvettünk anyagunkba olyan, a mai Burgenland területéről származó darabokat, melyek magyarországi múzeumok birtokában vannak. A kőemlékek leîr ása 20/a Sopron 1893-ban, a régi városháza lebontása kapcsán végzett ásatás során került elő Scarbantia Capitoliuma. Területén több kisebb-nagyobb szobortöredék jött felszínre, melyek a kapitóliumi triász istenségeit ábrázoló kolosszális szobrokhoz tartozhattak. 1. Trónon ülő Juppiter szobra. A fej kissé jobbra fordult. Az arc erősen rongált; tömött fürtök keretezik, melyeknek kifaragásában fúrót is használtak. Haját tölgykoszorú tartja össze. A koszorú levelei durva felületűek, róluk szalagok gyűrűznek a vállra. A szakáll fellazítása is fúró segítségével történhetett. Jó állapotban maradt fenn a nyak és a vállrész, valamint a bal — egyébként 17 Az új rekonstrukció alapján felállított capitoliumi triász publikációját Erdélyi Gizellától és Szakái Ernőtől várjuk. 18 A leletkörülmények részletes ismertetését 1. Hofmann, H., JÖAI 12 (1909) 224—238. 19 Bella L., AÉ 31 (1911) 272—275. 20 Storno M., SSz 5 (1941) 208. 20/a A kőemlékek közül a katalógusban 1—11., 16—30., 32—33., 35., 37—38., 40—51. sz. alatt jelölt darabok a soproni LFM római kori kőtárában (Fabricius ház), — a 13—14. és 36. sz. alattiak a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium udvarának Ny-i falába, a 15. sz. a Templom u. 20., s a 39. sz. a Templom u. 1. sz. ház falába beépítve, s a 31. sz. pedig a győri XJM római kori kőtárában található. 7
