Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

nácsköztársaságnak ezekben a nehéz időkben önfeláldozó szolgálatot tettek és vagyontalan proletárok. A hadisarc egyénenként való kivetését a direktóriumnak, a munkás- és paraszttanács és a csornai pártvezetőségnek megparancsoljuk, hogy vesse ki."

/,(} A parancs tehát világosan intézkedik, hogy a kivetésnél a politikai magatartást és vagyoni állapotot vegyék figyelembe. Ennek megfelelően történtek az egyes községekben a kivetések. A csornai tanács mindazokat mentesítette a sarcfizetés alól, „akiknek vagyonát az összeírást teljesítő bizottság 15 000 koronát meg nem haladónak ítélte". A rábapordányi tanács a sarcot a „gyanúba keveredett ellenforradalmárokra" vetette ki. Egyeden a Tanács viszont úgy értelmezte a kivetést, hogy a sarc „nem személyekre, hanem a községre lett kivetve, így a kivetés nem személyekre, hanem a község lakosainak összvagyonára vettetett ki, tehát ahhoz kiki. tekintet nélkül a jelenlétre, vagyona után fizetni köteles." Itt tehát a vagyon alapján az egész birtokosparasztság fizetett és a tanács visszautasította a megyei intéző bizottság intézkedését, amely egy parasztot ki akart venni a fizetés alól, mivel az bizonyította, hogy az ellenforradalmi cselekményekben nem vett részt. Végül a sarcfizetéshez meg kívánjuk jegyezni, hogy a sarc Budapest népének és a front élelmezését szolgálta, ugyanakkor az ítélet Csorna közélelmezésére visszahagyta a begyűjtött állatok egy részét. (16 db szarvasmarha és 34 db sertés.)

41 Látjuk, az ellenforradalomra kivetett szankciók különbséget tettek a megtévedt szegényparasztok és az igazi osztályellenség között. Az ellenforradalom leverése után a Tanácsköztársaság helyi és megyei vezetőségének tevékenysége a konszolidálódást, a békés munka lehetőségeinek megteremtését szolgálta. A szegényparasztság egy-két községben (pl. Rábapordány, Szil), az ellenforradalmi események alatt és közvetlen utána is tanújelét adta a proletárdiktatúra melletti hűségének. A falvak egész lakosságának politikai megnyerését és megnyugtatását szolgálta egyrészt a büntetés kirovásának fent ismertetett módja, másrészt további intézkedések. Június végén a mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítására Király Sándor járási politikai megbízott és Knapp Gábor közbenjárására a forradalmi törvényszék a kisebb bűnösöket hazaengedte. A falvak lakossága csakhamar józanul ítélte meg az eseményeket, és lassan újra felsorakozott a proletárdiktatúra hatalma mellé. Július elején és közepén Szilsárkány, Pásztori, Csorna, Szil és Dör, valamint a szomszéd községek lakossága népgyűlésen tett hitet a Tanácsköztársaság céljainak megértéséről és támogatásáról. (A gyűlések szónokai Knapp Gábor és Király Sándor voltak.) Az ellenforradalmi események és azok következményei tanulságul szolgáltak a lakosságnak, a Tanácsköztársaság körültekintő falusi intézkedései pedig megteremtették a munkás—paraszt szövetség helyreállításának, á további békés munka lehetőségeit/»

2 Fehérterror A csornai járás népe nem sokáig végezhette békés körülmények között munkáját. 1919 júliusban a járás gazdasági, politikai és kulturális élete pezsgő és felemelkedő volt. A gazdasági eredmények, a politikai megnyilvánulások és a kulturális események sora arra mutatott, hogy a környék parasztsága beil40 GySmL:2 Csorna jegyzőkönyve. 41 Uo. Községi jegyzőkönyvek. 42 Uo. Községi jegyzőkönyvek. — SVU (1919. VI. 11. 30. VII. 1. 15.) 306