Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

élesen megosztották a falu parasztságát, a szegényparasztság túlnyomó többségét a proletárdiktatúra őszinte híveivé, bátor harcosaivá tették. Különösen erős és tettrekész szocialista csoport alakult ki Faradon, Ráibapordányban, Egyeden, Szilsárkányban és Bősárkányon.

36 Ezek a szegényparasztok világosan látták a falusi társadalom frontjait, nem voltak kaphatók a kuláksággal egy frontba állásra, a proletárdiktatúra hátbatámadására. Felismerték, hogy a Tanácsköztársasággal az ő igazi ügyük bukik és mindent megtettek az ellenforradalom meghiúsítására, majd leverésére. Az ellenforradalom leverésében résztvett helybeli kommunisták közül csaknem ugyanannyit ismerünk név szerint, mint a fehérek táborából.

37 Rábapordányból résztvett az ellenforradalom leverésében a néptanács minden egyes tagja, a falu földmunkásai és szegény parasztjai. Ugyanígy Bágyog és Dör községben is a szervezett földmunkások csatlakoztak a fehérek ellen harcoló győri vörösőrökhöz. Bősárkányból a munkástanács tagjaival együtt a falu szocialistái: Rozs Lajos szabó, Horváth József napszámos, Tóth Antal, Wunder Ferenc, Kastner József tanítók, Horváth János napszámos, Lukács Kálmán molnársegéd, Maries József, Németh Lajos, Fejér Géza, Németh Géza, Major Márton kisparasztok. Faradról: László István, Móricz Bálint, Kovács László, Karsai Sándor, Szilvásy József, Németh József, Varga Mihály, Csöndör Sándor, Vadas János, Garsai Sándor. Szabó István, Gachó János mezőgazdasági cselédek. Barbacsról: Farkas László, Horváth Gáspár, Horváth József, Kőműves Antal, Kőműves Pál, Kópházi István földmunkások. Egyedről: Böhm Lajos, Léger Rezső, Németh Mátyás. Csornáról a már említetteken kívül: Szabó Antal, Horváth Lajos, Horváth Mihály, Horváth Vendel, Bleyer János, Kühler András, Király Antal, KirálySándor, Cser Gyula, Cser Ferenc, Langhammer Mihály, Grubits Jenő, Bödöcs János, Horváth Peti József, Marton Vencel Gunó, Kublenc Antal, Török János stb., valamennyien munkások és földmunkások. Ha a fenti listát szembeállítjuk az ellenforradalmárok névsorával, kézzelfoghatóvá válik az ellenforradalmi események igazi tartalma, megdől a falusi ellenforradalom egységéről terjesztett ellenforradalmi frázis. Nagyon is konkrétan a falu két fele állt itt szemben egymással, az események rugója a községekre és személyekre bontható konkrét osztályérdek. Ha sikerült is az ellenforradalmi propagandának a parasztság szegényebb rétegében is sikereket elérni, ha jelentősnek kell is elismernünk az ellenforradalmi kalandban résztvett szegényparasztok számát, ez a jelentős szám még mindig a falusi szegénység kisebb felét jelenti. A zöm nem volt hajlandó a nagybirtok érdekeiért a bőrét vásárra vinni, s egy másik jelentős rész igazi érdekeit felismerve, hű maradt a Tanácsköztársasághoz, tevőlegesen résztvett annak védelmében. Azok a szegényparasztok, akik felismerték helyüket a júniusi eseményekben, legközvetlenebb érdekeik mellett a proletárállamot, hazájukat védték. Június 9-én a levert ellenforradalom vezetői a nép bírósága előtt feleltek tetteikért. A dunántúli ellenforradalom, s különösen annak Sopron megyei eseményei komolyan veszélyeztették a több fronton harcoló Tanácsköztársaság lé36 GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. 37 Nagy K., i. m. — GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. Kommunista perek anyaga. 304