Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

ban összekovácsolta Riha Miklós földbirtokossal együtt azt a tettrekész reakciós társaságot, amely majd a későbbi fegyveres ellenforradalom vezetője lesz.

9 A reakciós birtokos osztály aktivizálódása kiváltotta a baloldal aktívabb és erősebb fellépését is. Az 1919-es tavasz közeledtével a szegényparasztság és az agrárproletárok szerettek volna már saját földjükön gazdálkodni. Nem volt nehéz felismerniök a nagybirtokosok és kulákok céljait, azt pedig már régóta tudták, hogy azt a földet, amelyet a Polgárszövetség nem akar a kezéből kiengedni, a szegénység vérén szerezték meg. A szegénységet legalapvetőbb létérdekei mozgósították a reakció ellen. így fogalmazza ezt meg a Csorna környéki események reakciós értékelője, Nagy Károly a farádi szegénység szervezkedéseiről írva: ,,A kommunista elveknek mindazokon a helyeken, ahol a legtöbb a szegény ember, a legtöbb nincstelen van, legkönnyebben akadtak hívei, ahol a vagyonmegosztás szembeötlő, ahol a kézi munkás sok."

10 A farádi szegények nem nézték karbatett kézzel a birtokosok hatalmi törekvéseit, a községben állandó tettleges hatalmi versengés folyt a két párt között. A farádihoz hasonlóan erős és aktív szocialista csoport működött a szegénység körében Földszigeten, Rábapordányban, Szilsárkányban és Bágyogon. A bágyogi földmunkásság vezetői kiutasították a faluból a szegénységnek nem tetsző Magasházy tanítót.

11 A szegénységnek a reakció elleni harca konkrét személyekkel szembeni ellenállásban is megmutatkozott. Erre is konkrét, anyagi érdekek inspirálták őket. Östör említett felmentéseinek, Krausz Mihály sopronji hadimilliomos nagyvágó marhapanamáinak, valamint a keresztényszocialista vezér, Bilovits István vezette Hangya árdrágításának anyagi terheit a szegények viselték. A falu szegényeinek vezetői bűnvádi feljelentéssel igyekeztek érvényt szerezni érdekeiknek, elejét venni a reakciósok további panamáinak.

12 A reakcióval szembeni gazdasági és politikai harc a nagy nyilvánosság előtt folyt. Az ellenforradalmárok leleplezésében és lehetetlenné tótelében nagy része volt a megyei szocialista és kommunista sajtónak is. (Munkástanács, Soproni Tükör) A szocialista és kommunista sajtó a leleplező cikkek mellett gondot fordított az agrárproletárok megszervezésére. A soproni kommunisták 9 GySmL:2 Csorna jegyzőkönyve. (1919. VIII. 28.); — Sv (1920. VI. 25.) Dunántúli Hírlap (1919. I. 15.); — Mayer G., i. m. 84—87; — Nagy K., i. m. 15—17. 10 Uo. 113. 11 GySmL:2 Szilsárkány, Rábapordány jegyzőkönyvei; — Sv Hunyi I. pere (1920. II. 25.); — SH A bágyogi direktórium pere (1920. IX. 8.); — Nagy K., i. m. 10—15; — Mayer G., i. m. Rábapordány. — Bors Pál kommunista újságíró így ír a farádi földmunkásokról: „A falunak van 2200 lakója. Ebből van „gazda" ötven, „zsellér" megint ötven és van — az asszonyokat és gyermekeket nem számítva — hétszáz földnélküli földmunkás proletár. Ez a hétszáz semmiházi, — mondja nagybátyám lenéző mosollyal — mind szocialista. Az asszonyaik és gyerekeik is azok. Maguk a földmunkások ritkán mondják, hogy ők szocialisták, hanem azt mondják, hogy ők ,.demokrata elven vannak", ritkán mondják ki, hogy szociáldemokraták. Azonban igazi szocialisták, mint minden proletár. Ezek pedig igazi proletárok. Őrájuk támaszkodva kell a népkormánynak minden reformját végbevinni és megejteni a választásokat az alkotmányozó gyűlésre.,, ötven gazda, ötven zsellér és 700 szocialista földmunkás egy községben, kell-e ennél biztatóbb, ígéretesebb perspektíva a szocialista jövendő számára?!" Egy magyar falu fotográfiája, ST (1919, III. 2.) 14— 15, Kiemelések az eredetiben. Bors Pál ugyanebben a cikkben a falu két fele közötti tettleges, fegyveres összetűzésről is beszámol. 12 SVU (1919. V. 15.); — GySmL:2 Szilsárkány jegyzőkönyve. 292