Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

elő. „A népgyűlés a legélesebben elítéli azon rendbontók garázdálkodásait, akik a szocialista párt és a népkormány ellen dolgoznak, akár kommunistáknak ne­vezik magukat, akár bármely ellenforradalmi árnyalathoz tartoznak." Követeli a népgyűlés, hogy ,,a magyar népkormány a kommunista névvel visszaélők elnémítására olyan erélyes eszközöket alkalmazzon, mint a reakciós ellenforra­dalmárokkal szemben, mert mindkét csoport erőszakoskodásai egyformán ve­szélyeztetik a fiatal magyar szabadságot." 20 A kommunista párt a megindított hajsza ellenére előkészületeket tesz, hogy a város közönsége előtt nyíltan is fellépjen, mintegy tiltakozzék az ellene indított hajsza ellen. Március 1-én a párt néhány tagja a „bolsevik ágens" irányításával megjelenik a városban, s röplapok útján március 2-án, du. 4 órára kommunista gyűlést hirdet a Lloydban. A gyűlés előkészítésébe a kommunisták bevonták az IOSZ mellett a diák­ság vezetőit is. Az ifjúság a gyűlést megelőző napon a plakátok, röpiratok, brosúrák sokaságával árasztotta el a várost. Az SZDP tudomást szerzett a készülő akcióról. Az agitációs anyag ter­jesztését megakadályozni nem tudta. A szervezett munkások tömegét vonul­tatta fel a Lloydba. Nagy Istvánt, aki már december eleje óta itt élt a város­ban, s egyik-másik összejövetelen fel is szólalt, a rendőrség felismerte, s nem engedte be a gyűlésre. Az SZDP-i Németh Mihály az elnöki székből jelentkezésre szólította a kommunista szónokot. Kun József, majd Takács Lajos jelentkezett szólásra. Az előbbi arról szólt, hogy a kommunizmus eszméi egyre mélyebb gyökeret eresztenek a város munkássága körében. A pártnak már több tagja, s érezhe­tően elég nagyszámú szimpatizánsa van a városban. A KMP nem fegyverrel harcol: eszmei harcot, eszmei küzdelmet folytat a burzsoázia megdöntéséért. s követeli a hatalomnak a munkások kezébe való átadását. Az utóbbi a lesze­relt katonák részére leszerelési illetéket követelt. Az SZDP néhány tagja is felszólalt. Felszólalásában igyekezett a két kom­munistát kipellengérezni. Azt állította, hogy az egyik is meg a másik is a kommunista eszméket a brosúrákból szedegette, s valójában egyik sincs tisz­tában a kommunizmus jelentőségével. Felszólította őket az együttműködésre. A szabadságot a szociáldemokraták harcolták ki, s most jönnek a kommunis­ták .. . ..Dolgozzunk együtt, hogy felépüljön az ország." 21 A gyűlés lényege valójában nem abban van. hogy a szociáldemokrata hoz­zászólók nevetségessé akarták tenni a kommunista pártot, a rendőrség pedig kiutasította a városból a két kommunistát, hanem abban, hogy az SZDP-nek is, meg a napilap útján a város közönségének is tudomásul kellett vennie, hogy a kommunista párt él; eszméi a munkások körében terjedőben vannak. Terje­désüket semmiféle terrorral, hatalmi intézkedésekkel megállítani nem lehet. Az SZDP helyi vezetősége a február végén s március elején Győrött le­játszódott események összegezése után arra az eredményre jutott, hogy a kom­munista párt mellett a kommunista vezetés alatt álló ifjúsági szövetség (az IOSZ) is akcióképességének megtorpanásához jutott, hiszen a szövetség úgy­szólván vezetőség nélkül maradt. A győri csoport vitalitása is csökkenni fog. Elérkezettnek érezte az időt a SZTOSZ sorainak megerősítésére. Ebbe az ak­cióba bevonta az idősebb szociáldemokratákat, a SZIOSZ-vezetőségi tagokat. A bizalmiaknak külön utasításul adta: a szociáldemokrata elvek propagálásá­20 Uo. 21 R 1919. III. 4. 234

Next

/
Thumbnails
Contents