Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

anyaggal lássák el. Arra törekedtek, hogy a politikáról szóló beszélgetésekben tényekkel, az adatok sokaságával bizonyítsák, hogy az SZDP feladta a munkásság érdekében korábban vallott elveit; az ifjúmunkásokat továbbra is a burzsoá érdekek szolgálatában akarja nevelni; nem enged beleszólást az ifjúságnak a politikai életbe; gátolja őket abban, hogy a helyzet felismerése után sorsuk intézését kezükbe vegyék; az ifjúság követelése nem jut el a .,bársonyszékéig stb. Az októberben kirobbant forradalom vívmányaival meg van elégedve; a forradalmi gondolatnak inkább fékezője, mint továbbfejlesztője. Az SZDP helyi vezetősége nyitott szemmel figyeli az eseményeket. Míg januárban nem tulajdonított nagyobb jelentőséget az ifjúsága körében megjelent kommunista eszméknek, februárban már azt kellett tapasztalnia, hogy az ifjúmunkások számra érezhető csoportja eltávolodott az SZDP-től. A párt jelentős szerepet szánt politikájában az ifjúságnak. Arra törekedett tehát, hogy jövőjének biztosítására, munkájának folytatására visszahódítsa a fiatalságot. A Szociáldemokrata Ifjúmunkások Országos Szövetsége győri csoportja (sziosz)

l Az SZDP központját is, meg helyi vezetőségét is nyugtalansággal tölti el az illegalitásban ténykedő KMP eszméinek terjedése a városban is, meg az ifjúmunkások soraiban is. A „bolsevik ágens" ellen saját hatáskörében, helyesebben a város jobboldali szociáldemokrata vezetője tesz intézkedéseket; a munkásifjúság elleni támadást a központ segítségével akarja kivédeni. Az „ágens"' ténykedése ellen a helyi vezetőség javaslatára a város nyugalmának megvédése érdekében a három helyi lap: a szociáldemokrata Testvériség, a radikális A Reggel, s a Győri Újság c. politikai napilap érdekvédelmi szövetséget köt. A lapok figyelemmel kísérik a polgári rend megbontására röpiratok, s a Vörö? Űjság segítségével törekvő „bolsevik'* eszmék megjelenését. Azok leleplezésére és semlegesítésére igyekeznek tájékoztatni a közönséget. Egyben felhívják a figyelmet ezeknek a tanoknak „társadalmi rendet veszélyeztető" voltára. A Reggel a Berinkey-kormány kommunistaellenes magatartását igyekszik igazolni, amikor február 22-i közleményében beszámol a kommunista vezetők letartóztatásáról. A valóság elferdítésével úgy állítja be az eseményeket, hogy a kommunisták fegyveres támadást terveztek a Népszava ellen. A támadás ürügy volt a kormány részére a közvélemény kommunistaellenes hangulatának felkeltésére, s egyúttal igazolás is akart lenni, hogy Dietz rendőrsége a rend fenntartása, az ellenforradalom megakadályozása érdekében járt el. amikor letartóztatta a kommunista vezetőket. A felizgatott rendőrség igen brutálisan járt el a letartóztatott vezetőkkel: véresre verte őket. Dietz eljárása ellen a „gyárak és szakmák bizalmi férfiai" tiltakoztak.

11 A véres rendőrterror magyarázatára ugyanez a lap olyan véleménynek is helyt ad, mely a tényt önmagában nézi: nincs tekintettel az összefüggésekre. Elítéli a kommunistákat, mert azok „ahelyett, hogy segítenék a kormányt emberfeletti küzdelmében, új gyűlöletet, új harc magvát hintik el a lelkekben". A Stick—Wajdits vezette pártszervezet igen alkalmasnak látta ezt az „ellenforradalmat", hogy felhasználja a város közönsége kommunistaellenes hangulatának fokozására. Felhasználta annak bizonyítására, hogy a kommunisták 11 A Reggel 1919. II. 22. Hajdú T., Az 1918-as magyarországi polgári forradalom (Bpest, 1968) 316—817. 228