Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Újváros)

egybeépített földszintes házzal. Évszázadok óta itt volt a püspökség vámháza, ahol a Híd utca felőli egykori Rábca-hídon átkelőktől vámot szedtek. A XIX. század végén a város is épített vámházat, a 15. szám alatt levő kis tornyos épületet, amely ma lakóház.

1 A szépen beépített tér közepén Rát Mátyás emlékműve áll. Területe 900 m

2

, burkolata aszfalt. Rát Mátyás (1749—1810) — a tér névadója — hírlapíró, evangélikus lelkész, Győrött született, ő indította meg és szerkesztette Pozsonyban az első magyar nyelvű hírlapot, a Magyar Hírmondót. A tér mai nevét 1938-ban kapta.

2 Története: A múlt század végén Híd tér volt a neve. Ekkor azonban még nemcsak a mai „kis Rába" hídjának, hanem az 1908-ig a Bercsényi liget utca helyén folyó Rábca, Híd utca tengelyében volt hídjának is a hídfő tere volt.

3 Később, 1938-ig a Kossuth Lajos utcához tartozott. így jelölte meg ekkor a város kisgyűlése a mai nevét adó határozatában.

4 A Kossuth Lajos utca jobb oldala ma is a 12-es számmal kezdődik. A Bach korszakban Brücken Gasse volt a neve. Jegyzet: 1 Utikönyvek, Győr. Panoráma. (238) — 2 GySmL: 1. Győr város kisgyűlési jegyzőkönyve 80/1938. — 3 Hirschler József mérnök által 1892-ben készített térképén. — 4 GySmL: 1. Győr város kisgyűlési jegyzőkönyve 80/1938. 45. Rózsa köz A Kossuth Lajos utcát (87) a Bálint Mihály utcával (64) köti össze. A jobb oldalának a közepe táján a Cukrász köz indul ki belőle. Építkezését általában régi, alacsony családi házak jellemzik. A köz a Kossuth Lajos utca felé kissé lejt. Hossza 105 m, úttestének szélessége 5 m, burkolata föld. Eredeti nevét mind a mai napig megtartotta. Nevét valószínűleg a közelében volt „Rózsa" vendéglőtől kapta. 46. Selyem utca A Kossuth Lajos utca (121) és a Bálint Mihály utca (98) között fekszik. Észak felől a Kálvinista és a Sütő utcák torkollnak bele. Csak a bal oldalán vannak lakóházak, a jobb oldalán ipartelep húzódik. Hossza 129 m, úttestének szélessége 6 m, burkolata föld. A város közgyűlése a századfordulón, az 1900. év október 18-án tartott ülésében nevezte el a névtelen utcát Selyem utcának.

1 Nevét valószínűleg a szemben levő selyemgubó-:gombolyító üzemtől kapta. Története: A Selyem utca az Ótemető térből alakult ki. Jegyzet: 1 GySmL: 1. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 317 1900. 47. Sóház köz Újvárosnak nemlcsak a legrövidebb, de egyben a legszűkebb utcája is. A Kossuth Lajos utcát a Bercsényi ligettel köti össze. Érdekessége, hogy sem házbejárat, sem ablak, sem utcanévtábla nem található rajta. Eredeti nevét mindmáig megtartotta. Nevében az egyik legrégibb történelmi intézménynek — a királyi sóhivatalnak — az emlékét örökíti meg, amely valamikor egyik legfontosabb hivatala, főpénztára volt az államnak. Története: Győrött a sóraktár és a sóhivatal 1912-ig a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt működött. Hatalmas támpillérekkel megerősített csarnok volt. 213