Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Domonkos O.: Haladó mozgalmak tükröződése a kékfestés mintakincsében

bizományban s nagybani eladás végett kaphatók : .. . Fejér zsebkendők, Bezerédy, Deák, Klauzál és Kossuth arczképeivel."

14 A készítő cég ismeretlen, illetve nagyon nehezen lenne meghatározható, mert a Weisz-féle nagykereskedésben nagyon sokan árusították termékeiket, többek között a sümegi Ramasetter Vince kékfestő is, amint fentebb említettük már. Természetes, hogy minden mozgalomnak és nagy konjunktúrának, divatcikknek megvannak a vámszedői, szélhámosai is. Erről jellemző esetet ismertet Kosáry Domokos Kossuth és a védegylet című munkájában: „Néha a boldog jövendőért lelkendező kor könnyenhivését. is megtaláljuk Kossuthban." Frankenburg följegyzi emlékei közt, hogy valaki színtartó batisztkendőt hozott Kossuthnak, amelyre díszes arabeszkek közt, a Védegylet és más egyesületek jelvényei mellett Batthyány Kázmér, Kossuth és mások arcképeit nyomták. Kossuth a következő választmányi ülésén meleg szavak kíséretében mindjárt be is mutatta a becses találmányt, amelyet nemsokára nyilván a külföld is méltán irigyelni fog. Csak Kánicz Manó gyanakodott, aki maga is kereskedő volt. Nem is néztek rá jó szemmel. „Valami titkos malíciát véltünk felszólalásában lappangani." A kendőt próbaképpen hivatalosan kimosták, oly túlságos sikerrel, hogy fehéren került vissza. A gondolat azonban mégsem veszett kárba. Az 1845 novemberi közgyűlés idején tüntetően népszerű, ma azt mondanánk: kispolgári ízléssel rendezett védegyleti bálon, mint a Hetilapban olvassuk, „ . . . Rózsavölgyi Márk „Iparvédő" című „népies magyar dala" mellett ajándékkal is meglepték a magyaros ruhába öltözött, lelkes közönséget. A hölgyek honi zsebkendőt kaptak Kossuth és Deák arcképeivel, az urak pedig arcképes szivart."

15 A „Kossuthnkendő" sarkaiba írt jelszavak közül önálló alkalmazásban is találkozunk kettővel Győr és Sopron megyéikben. A győri múzeum őriz egy nyomódúcot EGYETÉRTÉS felirattal,

16 ennek azonos párját találjuk a soproni múzeum gyűjteményében

17 (2. ábra), míg a Nemzeti felirat a csornai Frast-féle műhelyből került a pápai Kékfestő Múzeumba (3. ábra). A HONI jelszó még több helyről ismert a ruhaanyagok nyomására készült mintákról. így egy tisztán fából faragott példányt ismerünk Miskolcról (4. ábra), amelyen csak a HONI szó ismétlődik váltakozó állásban.

18 Egy győri darabon két leveles ág közé fogva HONI jelszó, illetve címeres magyar korona váltja egymást, közöttük pedig pontsorokból alakított vonalak futnak keresztül-kasul (5. ábra).

lfl Vele teljesen azonos méretű és kivitelű darabot találtunk a pápai Kluge műhely (ma Kékfestő Múzeum) mintái között, illetve mintakönyvéiben. Kisebb változtatással, páros elrendezésben találjuk a HONI jelszót, illetve a koronás címert (6. ábra), a kaposvári múzeum gyűjteményének mintafáján és annak kései lenyomatú kékfestő mintadarabján.

20 A koronás címer önálló alkalmazását ismerjük Kiskőrösről a Felföldi-féle kékfestő műhelyéből HONI DIVAT felirattal (7. ábra), vörösréz lemezekből és drótokból kialakítva, stilizált leveles ágak közé fogva.

21 Erősen stilizált címert láthatunk virágos, leveles ágak között kifaragva a miskolci példányon (8. ábra),

22 míg a siklósi Kolep műhely vörös14 Hetilap 17. (1845) 272. 15 Hetilap 17. (1845) 70. 16 XJM Néprajzi gyűjtemény 53. 42. 14. 17 LFM néprajzi gyűjtemény 55. 1065. 1. 18 Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Néprajzi gyűjtemény. 19 XJM Néprajzi gyűjtemény 53. 44. 1. 20 Rippl-Rónay Múzeum, Kaposvár, Népr. gyűjt. 1888. 21 Kékfestő Múzeum, Pápa. Kiállítás. 22 Herman Ottó Múzeum, Miskolc. Népr. gyűjt. 53. 613. 37. 181