Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

a XIX. század közepéig is a Miskey család, illetve szétágazott leányágai, az ottani közbirtokosság kezén maradt. Miskey István egyik ivadékának, Csefalvay Ferenc alispánnak a jurátusa volt ott Vörösmarty Mihály is. 1635. IX. 6-tól már a lévai végvár főkapitánya Miskey István.

30 Ezt megelőzően azonban rövid ideig alkapitányként működött ott alezredesi rangban (obrist lieutenant). Elődje, szarvaskendi Sibrik kapitány Kanizsára került át alkapitányként. A lévai vár királyi birtok volt, megerősítését az 1635. évi XCII. t. c. több más véghellyel együtt rendelte el. így a vár korszerűbb átépítése éppen Miskey idejére esett. Itt már halljuk a protestánsok panaszait is a nemrégiben, feltehetően a görbői adományozás alkalmával rekatolizált Miskey Istvánra. Akadályozta a lévai uradalom református templomának a helyreállítását, az újdonsültek vakbuzgalmával kobozta el a környék református lelkészi javadalmait, Győr környéki gazdaságának gondjai Lévára • is elkísérték. 1637-ben Csanaky Balázzsal, a közben elhalt Himmelreich főapát, majd érsek jószágigazgatójával perlekedett két ottani szőlőföld ügyében,

31 aki most viszonzásul a távollevő főkapitány jószágait háborgatta. „Ott Szt Mártonban és azon hegyen pinzemen vett házam és kertem dolgárul.. ."

32 A lévai végvár őrségének rendszeres fizetése, akárcsak más végvárainké, itt is gondokat jelentett. A végvárrendszer anyagi ügyeit intéző központi biztosi állásra Esterházy Pálnak Pálfy Istvánnal folytatott levelezéséből kitűnően Miskey Istvánt is tervbevették „ . . . hanemhát Miskey is ott fön vagyon, azt mégis a lévaiakon kivül nem gyűlölik mások . . ,"

33 Egyébként Miskeyt több oldalról is nehezen összeférhető embernek ismerték. Fennmaradtak Lipthay György és István elleni vádaskodásának nyomai is. De nem csupán torzsalkodások, veszedelmek színtere volt a lévai vár. Miskey kapitánysága alatt itt ülte fényes lakodalmát Esterházy Miklós nádor fia, István Thurzó Erzsébettel. Sok főrend is összegyűlt a lovagi játékokkal mozgalmas menyegzőre. 1640-ig volt Miskey a lévai vár kapitánya. Érdemei elismerése mellett a vádaskodások nyomán Lévát is elhagyta, s a nógrádi végvár főkapitánya (capitaneus supremus) lett. 1640. I. 29-én már elfoglalta új helyét, mert ezen a napon nyoma maradt, amint Farkas Pál lévai alkapitány nevében kérőként jelent meg Szombathelyi János palánki főkapitány leányának, Annának esküvőjén.

34 Léván Miskey utóda a kapitányságban egyébként az a Csáky László lett, akinek gondatlan, hanyag volta miatt éppen a lévai várról keletkezett a „Csáky szalmája" szállóige.

35 Egyes adatok szerint Miskey már 1639-ben elfoglalta nógrádi tisztét, 1641-ben azonban már biztosan itt látjuk parancsnokolni.

36 Ezekből az évekből jellemző hangú iratai, főként a nádorhoz intézett levelei feltárják a magyar végvárak anyagi ellátatlanságát, az őrségek hangulatát. Egyik írásából különösen megismerjük Miskeyt, a török elkeseredett ellenfelét, aki óva figyelmeztet a török hazug mivoltára.

37 A nógrádi főkapitány különösen mélyen adóz30 Bars vármegye. Szerk. Borovszky S. (é. n.) 133., 355. 31 Győri hiteleshelyi lt. XXXIV. 28078. 32 Múzeumi Dok. közp. A—

I. 15/02165 (1637) X. 5.; lásd 10. jegyzet, 1637. év. 33 Jedlicska P., Eredeti részletek a gr. Pálfy család okmánytárához., 1405—1653. (Bpest, 1910) 237. (445. sz.) 1639. VI. 11-én. 34 Szily K. Történelmi Tár (1884) 91. 35 Győri káptalani It. L. 21. fasc. 61. nr. 3680. 36 Szilády A., — Szilágyi S., Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. (Pest, 1863) I. 86.; lásd 10. jegyzet 1646. év. 37 Hajnal I., Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Bpest, 1930) 97 98