Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

onnan való hasonnevű középdunántúli család

4 a kiterjedt Solt megyei nemzetség egyik ága lehetett. A Solt megyei Miskey éknek Kalocsa környékén számos falujuk volt.

5 Dunántúlra történt átköltözésükre több adat nyújt felvilágosítást; 1553-ban még nem találunk ilyen nevű egyéneket Győr megye birtokosai között,

15 ugyanezen időtáj t — 1560-ban — viszont a Solt megyei Miskén még két Miskey élt, ahol ekkor egyébként a megye dikátorai még 30 telket írhattak össze.

7 1552/53-ban a közeli Ordason Miskey János tengődött % telkén.

8 A Miskey család sorsa ezután a magyarság másfélszázados törökelleni harcával lett eggyé. A család fő települési helyéül Győrt választották. Elsőként 1587-ben Miskey János tűnt fel itt,

9 akiről 1609-ben is hallunk, és aki István fiával még 1623-ban is Győrött élt; ebben az évben zálogosította el ugyaninnen a Veszprém megyei Miskét.

10 Ez a Miskey János 1639-ben (V. 26) Füleken, Pest megye akkori székhelyén rendelkezett az ő és övéi nevében Vadkert, Sármegy, Homokhegy, Dusnok és Karácsond nevű jószágairól; Dusnok faluja miatt még 1640-—41-ben is pereskedett.

11 A Mohács utáni zavaros időszakban, amikor a polgárháború folyamán a javak országosan nagy tömegben cseréltek gazdát, a Miskeyek e nagy Kalocsa-környéki birtokállománya is — legalább részben — a kalocsai érsek jószágává lett, s I. Ferdinánd, tekintettel az érseki szék betöltetlen voltára, 1559-ben újból szétosztotta azokat.

12 Ügy látszik azonban, hogy a királyi területen letelepült Miskeyek rövidesen visszanyerték e török területen maradt birtokaikat. Miskey János fia, I. István II. Mátyás alatt Győr várának kapitánya volt.

13 Győrött 1645-ben és azt követően János és István után Miskey Györgyöt és Pált találjuk, előbbinek háza volt a városban,

14 Miskey Pál pedig Vasváry György pápóczi prépost és pécsváradi apátnak volt familiárisa, aki ezért Esztergetőben (Győr megye) hagyott reá jószágot 1636-ban. Esztergető a mai Bácsa határának délkeleti részében feküdt, s a XVII. századvégi felszabadító hadjáratok során vált pusztává. Ez a Miskey Pál Miskey Istvánnak közeli rokona volt, 1646-ban annak győri házában betegeskedett és ekkor végrendelkezett az esztergetői birtokra, amelyet saját hozzátartozóira hagyott.

15 Egy másik Miskeyt, Boldizsárt 1634-ben győri polgárként (!) említenek, felesége Sárkány Margit volt.

16 Megjegyezzük azonban, hogy Miskey János fia István leszármazási rend nemlétében nem teljes bizonyossággal azonosítható a II. Mátyás alatti Győri kapitánnyal.

17 M. Istvánt az 1617. évi városi telekkönyv 4 Az Országos Levéltár 23 olyan középkori (1390—1525) oklevelet őriz, amelyek a Solt megyei Miskeyek 1956-ban elpusztult családi levéltárának fennmaradt részét képezik; ezek nem közvetlen a családra vonatkoznak. Dl. 90609—90628. 5 Bártfay Szabó L., Pest vármegye okleveles emlékei (Bpest, 1938) 126., 235., 310., 359. 6 Acsády I., A magyar nemesség a mohácsi vész után. (Bpest) 20—21. 7 OL Conscriptiones portarum. A. 2684. 8 OL Kamarai lt. A. 2684. (445. 1.) 9 Szávaij Gy., Győr, (Győr, 1896) 254. 10 OL Jankovich családi lt. Miskey családra vonatkozó iratok 1623. évből. 11 Pest megyei levéltár. Vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1639., 25., 30., 1640. 4L, 1641. 155. 12 Lásd 6. jegyzet, 400. 13 Feöldy Doby A. Homonna és vidéke (1904) 17. sz. 14 Lásd 10. jegyzet 1645—46. évek iratai. 15 Lásd 10. jegyzet 1636—46. évek iratai. 16 Győri káptalani lt. L. 15. fasc. 44. nr. 2086. 17 Lásd 13. jegyzetet. 94