Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Gabler D.: Arrabona és környékének kőplasztikai emlékei

üthető az oldalháromszögekben látható delfinábrázolás is. Noha utóbbi elsősorban Poetovio és Savaria kőfaragóműhelyeinek kisugárzási területein jelentkezik,

18 nem idegen az aquincumi emlékeken sem. A lovas ábrázolások többsége — mint az Burger A. megállapította — alakatonák sírkövén találhatók,

19 utalva az elhunyt korábbi tevékenységére, foglalkozására. A lovasjelenetek típusai közti különbségek egyben időrendi csoportosítást is lehetővé tesznek. A győri múzeumban levő sírkő a „nyugodtan lépő" lovasok típusához sorolható, ezeket Burger Alice a Flaviusok és Traianus uralkodás közti időszakra keltezte,

20 a képtípusnak tehát egy későbbi változatát jelenti. Alakatonák sírkövén viszonylag ritkábban található lovas és lovászfiú együtt. A calo általában a győrihez hasonlóan a főmező jobb oldalán foglal helyet és a balról jobbra lépő lovat, vagy lovakat tartja; ezeken az ábrázolásokon azonban a lovaskatona nemi szerepel. A tárgyalt sírkő tehát a képtípus két változatának egyesítését jelenti. (Ebből a szempontból közeli párhuzama C. Iulius Severinus Zalaváron előkerült márvány sírköve.)

21 A hosszúkás, enyhén ovális pajzsforma némileg eltér a csoportba tartozó hasonló emlékeken látható pajzsoktól. Bonio sírkövén, vagy a „budapesti cippuson"

22 egyaránt egy hosszúkás, szögletes pajzsforma jelentkezik, melyet a calo tart, gyakran a lándzsával együtt. Idegen elemként jelentkezik a tárgyalt kövön a lovászfiú öltözékében a hosszú nadrág, a térdig érő tunica helyett. A hosszú nyeregtakaró és a lószerszámok párhuzamait ismét a fentiekben említett cippusokon (budapesti, egy aquincumi,

23 Bonio, Cusides),

2,4 találjuk meg. A nyugodtan lépő lovas képtípusa, és a fentiekben leírt részletek leggyakrabban az ala I Tungrorum Frontoniana katonáinak sírkövein látható. A csapat Carnuntum, Aquincum, Campona és Intercisa környékén egyaránt feltűnik i. u. 80 és 114 között,

25 — ez az időpont jöhet számításba a győri kő keltezésénél is. Miután a lelőhely ismeretlen, feltételezhetjük a közös jegyek alapján azt is, hogy a fenti ala egyik újabb emléke látható a győri múzeumban. Ez azonban kevésbé valószínű, hisz a tunger egység Pannónia Inferiorban állomásozott, innen pedig nincs emlékünk Győrött. Sokkal kézenfekvőbb arra gondolni — feltételezve a kő győri lelőhelyét —, hogy ez valamelyik arrabonai csapat katonájának sírköve. Megerősíti feltevésünket az a körülmény is, hogy a szomszédos táborokban (Quadrata, Ad Statuas) alak nem tartózkodtak, márpedig az ábrázolás, illetve a téma alakatonára utal. Az arrabonai castrumban a Flaviusok, illetve Traianus közti időszakban előbb az ala I Augusta Ituraeorum, majd pedig Traianustól az ala I Contariorum c. R. állomásozott,

26 a szép sírkövön ábrázolt katona csapatának meghatározásakor tehát e kél egység jöhet számilasba. Gabler Dénes 18 Hof mann i. m. 65, 66. 19 Burger A., AÉ 83 (1956). 20 Uo. 21 CIL III. 4148. 22 Hofmann i. m. 63. 23 Uo. 65. 24 Erdélyi G., Intercisa AH 33 (1954) 35, 3. 25 Radnóti A. — Barkóczi L., AAA 1 (1951) 195. 26 Uo., 209. 77