Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Környei A.: Bors László
magatartásának. Ha túlzottan kiélezett volt is ez az álláspont, nein helytelen mindenben. A kérlelhetetlen és néha nem elég körültekintő szigor nem annyira helytelen ebiben a kérdésiben, mint a másik oldal, az intézőbizottság szociáldemokrata vezetésének túlzott 'mérlegelése, a körülményeknek sokszor elvtelenül való behódolása, ebből a mérlegelésből fakadó kompromisszumai, amelyek éppen abban a kérdésben mutatkoztak leginkább, amelyben Bors Lászlóval a vitára sor került, a proletárdiktatúra megvédésének kérdésében. A történelem Bors Lászlót igazolta, helyes volt a politikája, helyes az állásfoglalása. Sajnos, Bors nem tudta álláspontját az intézőbizottságon, a tanácson belül érvényesíteni. És ebben a történelmi körülmények, a Tanácsköztársaság soproni politikai viszonyai kényszerítő erejének is szerepe van, ebiben rejlik Bors László egyik tragikuma, hogy ő, aki a Tanácsköztársaság megteremtésében óriási szerepet játszott, aki politikai vezérnek volt hivatott, nem tudott a helyi tanácsvezetés fő politikai vonalára hatást gyakorolni. Az elvek, ha túlzottak is, nem helytelenek, a proletárhatalom helyzetének objektív valósága hívta életre őket, a történelem tragikuma, hogy nem tudott a fő politikai vonalba beleszólni, s így 1919 júniusi tevékenysége csak a proletárdiktatúra erőinek további megosztását jelenthette Sopronban. 82 Bors László töretlen (fejlődése, elvhű politikai magatartása őt, mint előző és ebben a tanulmányunkban igyekeztünk megrajzolni, a demokrata, érzékenylelkű költőből harcos kommunistává tette. A háború végén kialakult forradalmi válság legjelentősebb soproni alakjává vált, a forradalmi tűz Őrzőjévé, a szocialista forradalom érlelőjévé, kommunista vezérré. Úgy tartjuk, a proletárforradalom előkészítésében ő játszotta a legfontosabb szerepet Sopron megyében, a proletárhatalom győzelmében, megszervezésében és megóvásában is elsőrendű és fontos szerepe volt. Tönhetetlenül égett benne a forradalmi lelkesedés, és ez biztosította mindig kommunista elvhűségét. Amikor a vezetésiben kissé háttérbe szorult is, megtorpanás nélkül végezte felvilágosító politikai munkáját, folytatta harcát a proletárhatalom védelmében. 83 Töretlenül, egészen mártírhaláláig. Környei Attila I. SZ. MELLÉKLET A soproni sajtó 1918-ban Napilapok : 1. Soproni Napló. Politikai napilap. Felelős szerkesztő: Röttig Odó. Kiadja: Röttig Gusztáv és fia. 1918-ban a 22. évfolyama jelenik meg. (Mérsékelten demokrata polgári lap, az események során jobbratolódik, különösen élesen jobbrafordul a Soproni Hírlappal történt egyesülése után.) 1918. IV. 30-án egyesült a Soproni Hírlappal. Soproni Napló (Soproni Hírlap). Politikai napilap. Főszerkesztő: Ráhel László, Felelős szerkesztő: dr. Östtör József. 1918. XI. 9^-től felelős szerk.: Józsa Menyhért, 1918. XII. 4-től: Pálovich István. 84 82 Helytelen volt szerintünk az, hogy a kör vezetésébein barátjára, a vasutassztrájkban magát frissen exponált Entzbruder Dezsőre és az ő vasútbiztosító őrségének volt tagjaira is támaszkodott. 83 Mayer G., i. m.; Bors A., i. m. 84 SÁL Tanácsi iratok XVI/21/914. — 20336/918., 21529/918., 6916/918. — A változás a két nyomda (Röttig és Roimwalter) egyesüléséből következett, ami az Oedenburger Zeitung vezetésében is változást idézett elő. 311
