Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Környei A.: Bors László

ban és a sajtóban hallatta hangját a forradalom előbbreviteléért az ellenforradalmárok ellen. A polgári sajtóból már kiszorult, jóllehet a Sopronvánmegye továbbra is rokonszenvezett vele, írásainak helyet adóit és melléállt a Ráhelekkel folytatott küzdelem során, a két forradalom közötti publicisztikai munkásságának főtere a Munkástanács lesz. A Munkástanács A polgári demokratikus forradalom első napján Soproniban megalakult a munkástanács, amely — jóllehet régi típusú szociáldemokrata vezetés alatt állt, — a forradalmak zűrzavaros idejében híven képviselte a munkásosztály érdekeit és jelentős erő volt a reakció támadásaival szemben. A munkástanácsban jelentős szerepet vitt Bors László, a legharoosabb, legbaloldaliblb szerepet, ami miatt — mint idézett későbbi visszaemlékezéséből is kitűnik —, kissé el is szigetelődött a szocialista környezetben. Mint vérbeli újságíró, számára a politikai harc elsőrendű és legfontosabb fegyvere a harcos publicisztika volt, a forradalmi fellendülés számos politikai fóruma közül a sajtót tekintette leginkálbb .magáénak. E munkásságában eilsörendű fóruma és segítőtársa a Sopronvármegye mellett a munkástanács hetilapja a Munkástanács lett, amely sokkal progresszívabb volt amannál, a szervezett szocialista munkásság véleményét képviselte, ímessze túlhaladva a imár megvívott polgári forradalmat. Ebben azonban elsőrendű és szinte kizárólagos szerepe Bors Lászlónak volt. A Munkástanács a soproni munkástanács orgánuma volt, címében azonban a soproni szociáldemokrata párt nevét viselte, ami, tekintve a szociáldemokraták kizárólagos túlsúlyát a munkástanácsban, hogy a 'munkástanács vezetői: Knapp Gábor és Fisdhl László és a többiek egyben a párt helyi vezetői is voltak, csak a párt és a munkástanács azonosságát jelenti. A lap (Munkástanács. A soproni szociáldemokrata párt politikai hetilapja.) első száma és vele együtt német nyelvű párjának az Aribeiterrat-nak első száma 1918. december 8-án jelent meg. Az azonos tartalomimal megjelent lapokon felelős szerkesztőként Knapp Gábor neve, kiadótulajdoinosként a Soproni Szociáldemokrata Párt szerepelt. A II. évfolyam első száimától, 1919. január 5—tői főszerkesztő is szerepelt a lap címoldalán: Szekeres Márton. A szociáldemokrata párt 1919. március 4-én jelentette: ,,Tekintetes Polgármesteri hivatal! Van szerencsénk tisztelettel bejelenteni, hogy Munkástanács címmel Sopronban politikai hetilapot indítottunk, amelynek f. év február hó 15-e óta Bors László soproni lakos hírlapíró a felelős szerkesztője. Fischl László elnök, Fűrész Gyula titkár."

34 A íbejelentés kissé elkésett, ami az akkori viszonyokkal (magyarázható. Bors László azonban már a bejelentés előtt is, az első számtól kezdve főmunkatársa, egyik irányadója volt a lapnak. Ezt nemcsak öccseinek, Bors Pálnak és Andrásnak szóbeli visszaemlékezései támasztják alá, hanem egyértelműen kitűnik a lap tartalmából is. Nem a lap fővonalát vitte Bors László, azt a szociáldemokrácia akkori magyarországi és soproni politikája határozta meg, de az ő állásfoglalása, magatartása határozta meg a lap legharcosaíbb, terjedelmében is igen jelentős politikai vitarovatat. A Vesszőfutás című rovatot az első számtól kezdve ő írta szinte teljes egészében egyedül. Mint a rovat vezetője, célul tűzte maga és a lap elé a reakció minden próbálkozásának leleplezését és meghiúsítását. 34 SÁL XVI/21/1914—3126/19. 292