Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Környei A.: Bors László

lépett. S a forradaimasodott Sopron legtevékenyebb alakja, a forradalom vívmányainak őre és egy következő forradalom egyik érlelője Bors László lett. 1918. október 31-én megalakult Soproniban a Nemzeti Tanács, amelynek szociáldemokrata részről tagja lett Bors László is.

27 Itteni tevékenysége mindenben a forradalom előlbbrevitelére irányult. Felismerte, hogy a forradalom továbbfejlesztéséhez forradalmi karhatalom is kell, a nemzetőrségnél és a polgárőrségnél forradalmübb és már a Nemzeti Tanács első ülésén a forradalmi katonatanács megalakítását szorgalmazta. A burzsoázia képviselői látták az ebben rejlő forradalmi veszélyt, meg akarták akadályózni egy, a saját hatalmuk mellett és annak ellenére létező másik karhatalom megszervezését. Thurner polgármester így emlékezik erről egy évvel később: „Erős, de hiábavaló küzdelmet folytattam az ellen, hogy a politikát bevigyék a laktanyába. K érve-kértem őket, hogy ne ibírják politizálásra a hadsereget, mert ez az országot a végső rombolásiba fogja dönteni."

28 (Viégső romláson a bolsevizimust értette a soproni polgárság és sajtója.) Bors László keresztül tudta vinni akaratát a tanácsiban „indítványára az értekezlet kimondotta, hogy megkeresést intéz a soproni katonasághoz a katonatanács haladéktalan megalakítására, amely egy öttagú bizottságot és pedig két tisztet és három \k\özlegényt (küldjön Jki a nemzeti tanácsba."

29 Továbbra is figyelemmel kísérte a katonaság politikai magatartását, különösen miután Entzbruder Dezsőt Soproniba helyezték (1918. XII. 18.), akivel összebarátkozott, és aki hamarosan a katonatanács egyik vezetője, a kommunista beállítottságú vasútbiztosító őrség főhadnagya lett. Többször szóvátette a nemzeti tanácsiban, a munkástanácsban és a sajtóiban a reakciós katonatisztek szervezett ellenállását a forradalommal szemben.

30 Egy napon a nemzeti tanáccsal a soproni munkástanács is megalakult s ennek is tagja lett Bors László.

31 A munkástanács hatalmának megvolt a reális alapja, az eseményekben aktívan résztvevő szervezett munkásság és a falu szegényei. Tömegbázisa révén a munkástanács tényleges hatalommal bírt, a város és a megye gazdasági és politikai életének nagy területét tartotta ellenőrzése, irányítása alatt, így a tendenciájában valóságosan meglévő kettőshatalom egyik, egyre inkább erősebb oldalát képviselte. Azonban a miunkástanács Sopronban szociáldemokrata irányítás alatt állt, így Bors László tevékenysége, aki ekkor már balrább állt a Szociáldemokrata Párttól, nemcsak kimagaslik a munkástanács tevékenységéből, hanem kicsit ki is válik annak vonalaiból. így vall Bors a munkástanáccsal fennállt nézetkülönbségükről 1919. május 1-én a Soproni Munkástanácsban: „Sopronban minden rohadt tovább. A nemzeti tanácshoz mindenki csatlakozott Bán Endrétől Spiegel Szigfridig, a Schlaraffiától a nyúltenyésztők egyesületéig minden köztiszteletiben álló pocakos polgár letette a hűségesküt Stricker Jakab és Faragó József kezébe. Különösen östör József dr. és Rábel László együttes eskütétele volt imponáló és lélekemelő. Néhányan mégsem voltunk megelégedve. Három, ahogy mondani szokás, — nyugtalanvérű újságíró Farkas Jenő, Richly Rezső és én és negyediknek Szekeres Márton a nemzeti tanács titkára. Nemcsak a teljesen humoros nemzeti 27 A munkástanács delegálta. Sopronvármegye (1918. XI. 10.). A Nemzeti Tanács sajtóbizottságának elnöke lett. Sopronvármegye (1918. XI. 24.) 28 Mayer G., im. 9. — Leírja az esetet még: Sopronvármegye. (1918. XI. 2.) és Bors L., a 24 jegyzetben idézett cikkében. — SÁL Tanács jegyzőkönyv 1919. 29 A Sopronvármegye fenti tudósítása. 30 SN (1918. XII. 8. és 11.) — Sopronvármegye (1918. XII. 7.). 31 Sopronvármegye (1918. XI. 1. és 2.) 288