Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Dávid L.: Adatok a lenini békedekrétum hatásáról
zék célkitűzései találkoztak, illetve megközelítették az osztrák kormány és a közös külügyminiszter terveit. A magyar ellenzék segítette a bécsi udvart abban, hogy a számára terhessé vált Tisza-kormányt 1917 májusában menessze. 4 Győrött — 1917-ben — csak egészen szűk réteg kívánta a háború folytatását. A jelentős tömegű és erejű kispolgárság, értelmiség elfordult a konzervatív politikától, a háborús kormánytól és pártjától. A győri ellenzéki mozgalom erősödését segítette a jelentős befolyással rendelkező katolikus egyház egyes tagjainak megváltozott politikai állásfoglalása. Elismerésre méltó szerepe volt ebben a nagy tekintélynek örvendő, a Galilei Körrel kapcsolatot tartó győri főpapnak, dr. Giesswein Sándor pápai prelátusnak. A munkásság a béke mellett a gyökeres átalakulást követelte. A politikai életben bekövetkezett változást tükrözték a Győrött megjelent, politikai napilapok (Dunántúli Hírlap, Győri Hírlap, Győri Űjság) cikkei. Rendszeresen tudósították a város és a megye lakóit az Oroszországban bekövetkezett történelmi fordulatról. A februári polgári forradalom győzelme után részben rövid hírekben ismertették a hírügynökségek tudósításait, részben — a jelentősebb eseményekkel: Lenin és a bolsevikok tevékenysége, harca a békéért, júliusi tüntetés, Kornyilov-lázadás és leverése — részletes cikkekben foglalkoztak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről a Győri Hírlap 1917. november 9-i száma „Oroszország békül" címmel jelentős terjedelmű cikket közölt. (1. ábra. 5 ) A hatalomról szóló dekrétum ismertetése lényegében címmondatokban való sűrítésben jelentkezett. (,,A maximalistáké a hatalom." ,,A kormány a munkástanács kezében.") A cikkben kiemelten szerepelt, hogy ,.A változás vérontás nélkül ment végbe." 6 A földről szóló dekrétumról két helyen emlékezett meg az újság. ,.A munkás és katonatanács kongresszusában Lenin nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott, amelyben az új forradalom három fő feladatát fejtette ki. ... a második: a földek visszaadandók a parasztoknak,. . ." „Programjába vette: ... a nagybirtokosok földjének a parasztok között való szétosztását." 7 Bár nagyon szűkszavú ez a közlés, mégis jelentős a hatása parasztságunk tömegeire. Felismerte ezt a győri vezető réteg is, mert a későbbiek során a polgári sajtóban sehol nem találkozunk a földről szóló dekrétummal. A tudósításokban a legnagyobb teret a békéről szóló dekrétum tölti be. Ez két okkal magyarázható. Egyrészt tükrözi a tömegek — s benne a kis- és középpolgárság — békevágyát, másrészt a kormánypolitikának is kedvező az a helyzet, hogy egy vele szemben álló katonai hatalom azonnali békét ajánl fel. Ez utóbbival a központi hatalmakat katonailag erősíti, a kompromisszumos béke kilátásait növeli. A Győri Hírlap 1917. november 11-i száma „A Lenin-kormány előterjeszti béke javaslatát" címmel kivonatosan közölte Lenin előadói beszédét a békéről. (2. ábra. 8 ) Részletesebben szólt arról, hogy ,,A (szovjet) kormány szükségesnek tartja a hódítás nélkül való rögtöni békét és indítványozza az összes had4Uo. 121. 5 XJM helytörténeti raktár F 14 478 tsz. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. F 14 479 lsz. 266
