Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Sáry I.: Győr városa és az agg Kossuth

ben további hosszú életet kívántak Kossuthnak. A továbbiakban előterjesztést tettek az újvárosi Fő utcának Kossuth Lajos utcára változtatására. Ezután a tömeg a ,,Himniuszt"-t énekelve megindult a Kazinczy, Fehérvári utcán át a nádorvárosi Hosszú utcáig, onnan visszafordulva a Sétatéren át az újvárosi Fő utcáig s onnan visszafordulva az ún. újvárosi városházáig haladt, majd az „Arany Bárány" előtti téren, azon a helyen, ahol 1848-ban Kossuth Lajos beszédet intézett az újvárosi polgárokhoz, szétoszlott. A Győri Közlöny beszámolójában megjegyezte, hogy az „utcai ünnepléstől az intelligens Győr nagy része távolmaradt."

9 Az intelligencia alatt a cikkíró természetesen a vagyonos, jómódú polgárságot értette. E megjegyzés a bizonyítéka annak, hogy az a 4—5000 ember, aki részt vett az ünnepségen főleg a proletariátusból került ki, akik a haladás- és függetlenséghez való hűséges ragaszkodás szellemében ünnepelték agg vezérüket. Kossuth Lajos életében ez volt Győr városának az utolsó széles nép tömeget megmozgató demonstrációja. 1894. március 10-e körül már szomorú hírek jártak az országban Kossuth Lajos egészségi állapotáról. Március 20-án a nemzet egykori kimagasló vezére 45 évi számkivetés után idegen földön, hazájától kitagadottan meghalt. A győri sajtó 1894. március 21-én rendkívüli kiadásiban adta hírül Kossuth Lajos halálát. A halál hírére a város pillanatok alatt gyászlobogóba öltözött. A városházára is kikerült a fekete zászló. Az egyszerű városi polgárok, munkások suttogva adták szájról szájra a szomorú hírt. A 48-as és függetlenségi párt 1894. március 22-re népgyűlésre hívta össze a város polgárait. A gyűlésen 1500—2000 emlber vett részt. A szónokok méltatva az elhunyt érdemeit kijelentették, ha az állam nem vállalná a temetést úgy „népünknek milliói, kiknek létés emberi jogokat szerzett filléreikkel nem fognak fukarkodni a hiányt pótolni."

10 A népgyűlés egy határozatot is hozott, melyben követelte Kossuth hamvaiinak hazahozatalát. A továbbiakban kérték a városi törvényhatósági bizottságot, tegyen intézkedést, hogy a temetés ideje alatt a város öltsön gyászt, az egyes vallásfelekezetek istentiszteleteket tartsanak, ez alatt minden munka és az iskolai előadások szüneteljenek. A város középületein 8 napon át gyászlobogók lengjenek. A városi ,közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg Kossuth érdemeit s fejezze ki a veszteség feletti nagy fájdalmát. A város Kossuth temetésén küldöttségileg vegyen részt. A város saját költségén készíttesse el Kossuth Lajos olajfestményű képét s azt székháza nagytermében helyezze el. Intézzen feliratot a városi közgyűlés a képviselőházhoz és a kormányhoz, hogy „Kossuth Lajos érdemei törvénybe iktassanak, hogy a nemzet nevében a nagy halott családjával érintkezésbe lépve, hamvai Magyarországba hozassanak, itt Budapest fő és székvárosában a Gellért hegy magaslatán a nemzet költségén eltemettessenek, és sírja felett a megdicsőültnek múltjához méltó mausoleum emeltessék: — végre az indítványnak hathatós pártolására az ország valamennyi törvényhatósága köriratilag testvéri szeretettel hivassék fel."

11 A felirat benyújtására Thaly Kálmánt kérték fel. A Kossuth gyászolásával kapcsolatos állásfoglalás az osztályellentéteket is felszínre hozta. A népgyűlés napján Győrött Horváth Lajos függetlenségi párti és Gaszner Ede kormánypárti vezetők között nézeteltérés támadt, melynek következményeként 100 főnyi tömeg tüntetett Gaszner Andrássy úti lakása előtt. A tüntetők az épületet megdobálták és ablakait 9 Uo. 10 Uo. 1894. március 25. 11 GYÁL Győr város tanácsának iratai 1929/1894. 226