Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

tükrözzék a város és környékének régiiblb és újabb történetében. A vidéki múzeumok közül az országiban elsőként nyílt meg a felszabadulás után a soproni múzeum, 1947-ben. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának Versenythíradója így ír a soproni múzeumról 1951-(ben: „Öntevékeny, ötletesen számos kiállítást rendezett, bekapcsolván a politikai kérdéseket és helyi hagyományokat. A közönséggel való kapcsolata igen jó, ugrásszerűen fejlődött. Számtalan előadást és tárlatvezetést tartott. A kapcsolat a Tanácsokkal, egyetemmel, úttörőkkel igen jó. A múzeumi munkába fiatal kádereket szervez be. A tapasztalatátadás és segítés terén páratlan a vidéki múzeumok között. Az ideológiai fejlődés igen jó, szakmai tudományos működés kimagasló eredményt mutat. A nehéz viszonyok ellenére szerves munka és komoly haladás mutatkozik.*' E vélemény alapján az ország legjobban működő múzeumai között a harmadik, a vidékiek között a második helyet kapta. Csatkai Endre ,, . . . az ország első muzeológusa" címet nyerte el. A múzeumi munka ilyen megélénkülésének volt köszönhető az is, hogy a Sopronból Amerikába származott Scholz János csellóművész rajzgyűjteményének mintegy 60 XVIII—

XIX. századi darabját, óriási soproni plakátgyűjteményét és soproni könyveit adományozta a múzeumnak 1948-lban és a következő években. A múzeum igazgatója egyébként személyes barátságiban is volt a művésszel. Ilyen jelentős adományozásra azóta sem került sor. Csatikai Endre főérdeklődése, eredeti képesítésének megfelelően, a művészettörténet felé irányult. Emellett azonban jutott ideje a néprajzi, céhtörténeti, zenei, helytörténeti, de még a régészeti anyag gyűjtésére, megmentéslére is. Az anyag gyarapítása mellet, Csipkés Kálmán segítségével, revideálta és újra leltározta pl. a néprajzi anyagot. A múzeumok államosítása 1950-ben történt meg, ekkor a város felügyelete alól közvetlenül a minisztérium, majd pedig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja irányítása alá került a soproni Múzeum is. Központi költségvetésből volt biztosítva a személyi és dologi kiadásokra szükséges hitel. Az államosítás és központi irányításnak rendkívül nagy érdeme, hogy országosan egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, ami ugyan hihetetlenül nagy munkát rótt a múzeumok tudományos dolgozóira, de végre áttekinthetővé vált az ország múzeumaiban levő anyag.

97 Az országosan meginduló hatalmas építkezések és a rohamos változások a falvakban, megnövelték a múzeumok szerepét is. A megsokszorozódott feladatokkal együtt növekedett a szakemberszükséglet, ímelyet a központi irányítással jobban ki lehetett elégíteni. így kerül 1951-ben régész a soproni múzeumhoz Nováki Gyula személyében. Érdeklődése az őskor felé irányult, de a leletmentések során szinte minden korszakkal foglalkoznia 'kellett. 1962-foen néprajzost is kapott a múzeum, e cikk írója személyében, kinek érdeklődése elsősorban a kisipari mesterségek műhelyeinek gyűjtését, gyarapítását eredményezte. A három tudományos dolgozóval rendelkező múzeum főfeladata, az anyag gyarapítása mellett, évekig az újrendszerű nyilvántartás megvalósítása volt. Csipfcés Kálmán 1951-Jben nyugalomba vonult. A MMOK 1951-ben engedélyezte Sterbeinz Károly grafikusművész félnapos alkalmazását és így a kiállítások feliratai ízléses kivitelben készülhettek el, de számos fametszetes múzeumi kiadvány, emléklap is dicséri munkáját. 97 A felszabadulás utáni időszakot csak vázlatosan tárgyaljuk, mert arról a Soproni Szemlében 1955^ben és a következő évfolyamokban jelentek meg cikkek és jelentések a múzeum munkájáról. 206