Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967
és Ligeti Miklós művészektől, továbbá Haydn, Liszt, Hyrtl, Goldmark és mások emléktárgyai), külön terme van az elhalt soproni művészek festményeinek, de külön terem az élő művészek alkotásainak is. A földszint legnagyobb terme, a soriban kilencedik, soproni polgári szoba berendezését szolgálja képiekkel', bútorokkal és egyéb használati tárgyakkal. A tizedik szobáiban régi polgári és egyházi ruhák vannak kiállítva. A megnyitásról számot adó sajtó kiemeli a néprajzi rész fontosságát: „A múzeumnak egyik elsőrendű nevezetessége az 6. ábra. Az önálló múzeumépület felavatása, 1913. okt. 5. emeleten levő három parasztszoba, eredeti berendezéssel. Van itt egy kapuvári magyar szoba és konyha, egy ágfalvi német és egy szarvkői horváith parasztszoba. Az alagsorban néprajzi gyűjtemény mellett négy teljesen fölszerelt műhely, posztós-, asztalos-, kovács- és fazekas-műhely és egy falusi korcsmahelyiség". 80 A múzeum vasárnap délelőtt 10—12, délután pedig 14—16 óra között volt látogatható. Az 1914. év elején adott beszámolóban vasárnaponként 150—200 főről tesz említést a jegyzőkönyv. 87 1914 novemberében meghalt Bunker és ezzel évtizedekre pótolhatatlan veszteség érte a múzeum néprajzi munkáját. Bunker szemlélete, mely szerint a dolgokat, tárgyalkat együttesükben, tehát összefüggésükben kell látni és értékelni, következetes volt, A panasztszobák megszerzése után, melyeket már a városháza épületében felállítottak 1901-ben, teljes felszerelésű műhelyek berendezésével folytatta az enteriőr-szerű bemutatás lehetőségeit. Az újabb kortól kezdve, melynek müvelése hatáskörébe volt utalva, a néprajzi anyagon keresztül olyan együttesek bemutatását eredményezte szorgos munkája, ami országosan is példamutató volt a vidéki múzeumok sorában, tette híressé a múzeumot erről az oldaláról, egyéb kiváló régészeti anyaga mellett. Ez olyan jellegzetességet adott a múzeumnak, hogy az utána következő évtizedekre is meghatározó jellegűvé vált, azt csak követni, továbbfejleszteni lehetett. 86 SN (1913 okt. 5). 87 SRT jíkv. II. K. 200. 199