Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

A városi és (

a megyei múzeum [egyesítése 1893-iban maga az akkori elnök, dr. Kiuncz Adolf tesz javaslatot a választmánynak a megyei múzeumnak a városi múzeummal való egyesítésére: „ .. . a közgyűlés tegyen lépéseket aziránt, hogy a társulat múzeuma a városéval egyesítessék oly módon, hogy az újonnan építendő városházba megyei jellegének teljes fenntartásával helyeztessék el; ezáltal el leszen érve az, hogy gyűjteményünk hozzá fénhetőbb és így tanulságosabb, illetőleg gyümölcsözőbb leszen tanulmány szempontjából, továbbá még azon haszonnal is fog járni, hogy a megye fölszabadulván az eddig múzeumi helyiségek, a lakbér értékének megfelelő összeggel tudja majd támogatni a társulatot."

58 A közgyűlés jóvá is hagyja a tervezetet és megbízza választmányt az ügy további intézésével, az egyesülés elvileg határozatra emelkedik.

59 Az egyesülést a megye és a város is helyeslőleg tudomásul vette, a város helyet biztosít az új városiháza épületében a múzeumok anyagának. „E végből kimondja a választmány (1804. nov., D. O.), hogy a két gyűjtemény leltárai alapján, tehát a tulajdonjog megóvásával egyesüljön, és minthogy három terem álland rendelkezésére egyik a praehistorákus, a másik a római, harmadik a középkori emlékek kiállítására szolgáljon. Fölkérendők egyszersmind a privát gyűjtők is, hogy gyűjteményeiket — szintén a tulajdonjog fenntartásával — az egyesült múzeumiban állítanák ki." Az egyesülés az alapszabályok módosítását is szükségessé tette, ezért a választmány javasolja, hogy az új tervezetet a két titkár dolgozza ki, a társulat neve: Sopron vármegye és Sopron sz. kir város régiségi egyesülete: az év kezdete 1896. jan. 1. legyen.

00 A jegyzőkönyvekiből nem tűnik ki, hogy a megyei társulat vezetői a részletkérdések dolgában tárgyaltak volna már a városi múzeum vezetőivel, ezért különös, hogy az egyesített múzeum számára nyerendő helyiségek sorsáról, a kiállítandó anyag beosztásáról határoznak. A városi múzeumi bizottság érdemben 1895 májusában foglalkozik az egyesüléssel, amikor már saját anyagának kiállítási tervét készíti. Az egyesülést szintén a pontosan felvett leltárak alapján, a birtokjog kölcsönös fenntartása mellett javasolja. Azonnal kiköti, hogy a régészeti társulat ugyanolyan szekrényeket szerezzen be, mint a város, arányosan vállaljon terhet a múzeumi őr és az alkalmazandó szolga fizetéséből is. A megyei társulat elfogadja a feltételeiket.

61 A gyűjtőkör meghatározásánál a két múzeum a következőkben állapodott meg: ,,A jövendőiben akár ásás, akár vásárlás, akár hagyományozás útján szerzett tárgyak bártokjogát illetőleg mindig a lelőhely dönt, vagyis a vármegye határából került tárgyak a vármegyei múzeumi leltárba, a város határából kerültek pedig utóbbinak múzeumi leltárába vezetendők." A költségek fedezetére a város és a megye hatóságától 500—500 ft segélyt kérnek évente, mely összegből a múzeumi főőr, a hivatalsegéd bérét és esetleges szerzemények kiadásait fedeznék.

62 1896 közepén is tart még az egyesülés és alapszabály módosítása körüli tanácskozás, rníg a közgyűlés számos hozzászólás után elhatározza, hogy „ ... az egyesülés könnyebb keresztülvitele végett eddigi összes gyűjteményét azon czélból ajánlja fel Sopron vármegye köztörvényhatóságának, hogy 58 Uo. 85. 59 Uo. 93. 60 Uo. 99. 61 Uo. 102—103. Ez alkalommal készült el a megyei múzeum leltára is Bella Lajos összeállításában, a tárgyak száma: 2378. 62 Uo. 111. 191