Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete

mélyen ásták ki a nyomvonal helyét,

53 s ekkor ismét kelta sírokat találtak.

54 A sírok valószínűleg az egykori halom keleti lábánál kerültek elő. 1937-ben Győr városa ásatásokat végeztetett az egykori Staar garázs (ma Autójavító Vállalat) helyén, mely kb. 200 méterre nyugat felé esik lelőhelyünktől. Itt Árpád-kori település maradványait tárta fel Mithay Sándor.

55 Az ásatás helyének megválasztásakor az Űjszállások kelta temetőjét tervezték feltárni.

50 Itt említjük meg, hogy 1884-ben a szeszgyár építésekor, majd az utána következő években Börzsönyi Arnold Árpád-kori települést talált, mely a Gázgyár és a Vagongyár mai területére is kiterjedt. A második világháborúban a Gyárvárost, így a lelőhelyet is több esetben szőnyegbombázás érte, ezenkívül légvédelmi ágyúállásokkal bolygatták meg a talajt. Nyilván számos sír mehetett ekkor is tönkre. 1947-ben Mithay Sándor és Szőke Béla helyszíni bejárást végeztek a környéken, de nem tudták, hogy az Űjszállások helyén járnak. Megfigyeléseik értékes adatokat tartalmaznak: ,,A vasúti vágányok melletti kerti művelés alá felásott területen találtunk egy La Téne típusú szürke, korongozás nyomait viselő cserepet. Az ágyúállások és bombatölcsérek földjéből középkori, korongozott, szemcsés agyagból készült téglaszínű, sötétbarna és fekete cserepeket szedtünk. Találtunk erősen kihajló edény széleket is."

57 Mithay és Szőke által begyűjtött cserepek kelta, ill. Árpád-koriak. 1961—62-ben a lelőhely északi részén, ahol 1871-ben földmunkálatok során lehordták a halmot, újabb nagyméretű földmunkákat végeztek. Ekkor készült el a szeszgyár 4 nagy szesztartálya. Szórványosan leletek is előkerültek.

58 1963-ban a Wilhelm Pieck u. 16. sz. (azelőtt Mártírok útja, régen Budai út) szeszgyári bérház udvara és a szesztartályok közötti kertben egy újabb tartály részére mintegy 25 m átmérőjű gödröt mélyítettek ki földgyaluval 130—160 cm mélyen, azonban leletek előkerüléséről nincs tudomásunk. 1967 október-novemberében e sorok írója a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából hitelesíthető ásatást végzett a lelőhelyen. A terület előzetes átkutatására az adott okot, hogy az 1. számú főközlekedési útvonalnak (Vagongyártól délre álló víztorony és a Mártírok útján levő benzintöltő állomás között) új, korszerű szakaszát kezdik meg építeni 1968 tavaszán. Az új út a lelőhelyen halad át. Több kutatóárokkal vizsgáltuk át a helyet (2. ábra), de csak Árpád-kori települési nyomokat, számos agyagbogrács- és edénytöredéket találtunk. A szesztartályok mellett, nyugatra húzott kutatóárkunkban a szőnyegbombázás által felszaggatott talaj rétegeit állapítottuk meg (3. ábra). Meg kell még emlékeznünk arról, hogy a lelőhely keleti szélén, déli felében és a Szeszgyár utcában építkezések, árokásás, és földegyengetés alkalmával 53 Argay Rudolf ny. szeszgyári főmérnök 1913 óta lakik a lelőhely mellett, s az ott történt építkezésekkel hivatalból foglalkozott. A vasúti vágány építésekor előkerült sírokat, mint szemtanú beszélte el nekem. A lelőhelyről sok értékes adatot kaptam tőle, melyért hálás köszönetet mondok. 54 Lovas i. m. GySz (1942) 16. 55 XJM régészeti adattárában Heppner (Mithay) Sándor ásatási jelentése. 56 Mithay Sándor felvilágosítása szerint Lovas Elemér tanácsolta az ásatás helyének megválasztását a Staar garázsnál, mert az volt a véleménye, hogy a Budai út déli oldalán vannak a kelta sírok. Értékes felvilágosítását ez alkalommal is hálásan köszönöm. 57 XJM régészeti adattár, 1947. április 9-i helyszíni bejárás jelentése. 58 Molnár Ottó, a szeszgyár volt főmérnöke volt szíves közölni, hogy a szesztartályok elhelyezésének földmunkálatainál bronz karperecet és egyéb régészeti leletet találtak. Szíves adatszolgáltatását köszönöm. 18