Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

dige dem Vereine theils leih-, theils geschenkweise überlassene Gegenstände in sich bürgt; was aber das Interesse noch erhöht, ist der Umstand, dass alle im Museum befindliche Gegenstände Zeugen Oedenburgs Vergangenheit und Gegenwart sind, dass alle mit der Geschichte und der Kunst unserer geliebten Vaterstadt auf das engste verknüpft sind."

28 Az első ajándékozók között természetesen az egylet vezetőségét és pártoló tagjait találjuk. A tárgyak jelentős része római korból származó érem, üvegedényke, mécses. Találunk azonban a jegyzékben habán edényeket, ónkancsókat, Molitor és Oswald festőitől származó festményeket stb.

29 Sajnos a letétbe helyezett tárgyak jegyzéke nem maradt fenn, így az első kiállítás csak a korabeli sajtóból ismerhető meg. A szaklapok közül elsőként az Archeológiai Értesítő 1869. évi 7. számában történik említés a imúzeumról. Fábry Nándor tesz ígéretet a folyóirat szerkesztőjének, Rómer Flórisnak, hogy a bakonyszomibathelyi éremlelet feldolgozása után a soproni múzeumiban található római tárgyakat is lerajzolja.

30 Ugyanebben a számban ..Mozgalom a régészet terén" c. rovatában ismerteti a soproni egylet alapszabályának azon pontjait, amelyek annak tudományos céljáról szólnak. Sajnálattal jegyzi meg. hogy eddig semmi hír nem jött e társulatról és remélik a kölcsönös együttműködést.

31 Hamarosan maga a szerkesztő, Rómer Flóris kiváló régész, látogatta meg a várost és múzeumát. 1869. imájus 13-i számálban ad hírt az Oedenburger Nachrichten a látogatásról és egyben a kiállításról is röviden beszámol. Elmondja, hogy az értékes könyvanyagon kívül három szobában 663 tétel alatt 1341 különféle műtárgy van kiállítva. A város és környéke múltját bemutató tárgyak többsége a római korból származik. Látogatás vasárnap 10—13 óra között lehetséges, az egyleti tagoknak ingyen, másoknak tíz krajcár belépődíj ellenében. Romért is nyilatkozatra bírja a lap, aki megelégedettségét fejezi ki a látottak felett.

32 Pár hét múlva maga Rómer számolt be a látottakról az Arch. Ért.-iben, ,,Három nap hazánk északnyugati határán" c. cikksorozatában: ,,Alig vártaim, hogy a soproni régészeti múzeumot, melyről már annyit hallottam, lássam. A főgymnasiumi igazgató, mint egyik választmányi tag (Müllner Mátyás. D. O.). szíves volt e rendkívüli időben a bejuthatást kieszközölni. Meg voltam lépetve, mert kik eddig e tárgyról velem szóltak, túlszerénykedésből annak becsét igen is lenyomták. Annál nagyobb volt örömöm, midőn a három csinos termet futólag átpillanthattam és az egylet sikerdús működéséről meggyőződhettem." ,,A kiállított tárgyak nagyobb része intézeteké, magánosoké; de már ez is szép, hogy a különben nem oly könnyen közelíthető tulajdont, ilyen módon a közönség lelki javára tevék. Bár lehetne ezt nagyban is a nemzeti múzeummal elérni, mi a világhírű londoni és bécsi műipari múzeumokban történik, hogy ki-ki siet ritkaságait, biztosíték mellett ideiglenesen a tanulni vágyó közönség elé kiállítani." Rómer részletesebben jóformán csak az őt magát érdeklő római emlékekről szól és hiányolja a jegyzékbe foglalt tárgyak lelőhelyének feltüntetését. A sírkövekről várja Paúr Iván ígért közleményét az Arch.-Ért. számára. Dicséri Paúr magángyűjteményét, mely számra nézve nem tekinthető múzeumnak, de figyelemreméltónak tartja azt a szakember számára. Storno Ferenc gyűjteményében pedig 28 LFM Ht. 3370. 29 Veraeichniss ... 1868. LFM. 30 AÉ I. (1869) 137—138. 31 I. m. 142—143. 32 Oedenburger Nachrichten II. (1869) 38. sz. 186