Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

mában elhelyezni. Az egyesület tagjait kategóriáidba osztja: Az elsőbe tartoznak, akik szellemi tevékenységükkel szolgálják az egyesületet, a másodikba a pártolókat sorolja. Ezek között elsőként az ajándékozókat (régi kéziratok, könyvek, fegyverek, gyűrűk, ékszerek, pecsétek, érmék, régi ruhák, porcelán és más figurák, serlegek, díszek, ipari és művészeti alkotások), másodikként a kölcsönzőket, és harmadiknak a pénzzel támogatókat említi. Az évi tagdíj 2 Ft, de lehet felül is fizetni.

14 A kibocsátott körlevél tehát tartalmazta az egyesület illetve a létesítendő múzeum tevékenységi, gyűjtési körét is. Amilyen gyorsan létrejött helybení az egyesület, olyan lassan haladt a hivatalos jóváhagyás, engedélyezés. 1867. február 15-én kelt a 27 §^ba foglalt alapszabály-tervezet, melyet Tilbold Károly ideiglenes elnök terjesztett a városi tanács elé február 25-én.

15 A tanács március 18-án úgy nyilatkozik, hogy a Sopron város történelmének és művészetének fejlesztésére alakítandó egylet szabályait megfelelőnek tartja, azokat pártolólag küldi tovább a belügyminisztériumba.

16 A belügyminisztérium válasza viszonylag hamar megérkezett, de nem jóváhagyva, hanem ,, . . . az irályra nézve helyesebben szerkeztessék és az alakítótagok által aláírva visszaküldessék", tehát átdolgozandó a tervezet. A tanács vissza is adja a tervezetet az „egylet alakító bizottmányának", az „irálybeli hibák" kijavítására.

17 A javított szabályzatokat a tanácsihoz május 9-én terjesztik be,

18 melyet június 25-én jóváhagyva küld vissza a belügyminisztérium, de alaki hiba miatt úgy dönt a tanács, hogy ,,A kegyes rendeletben hivatkozott megerősítési záradék a leérkezett alapszabály tervezeten hiányozván az ennek reávezetése végett ismét felterjesztendő."

19 Végre 1867. július 22-én kézhez kapta az egyesület a belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályokat. Persze kívánalom még mindig maradt, ugyanis e jóváhagyott példány alapján még két eredeti szöveget kell pótlólag benyújtani, melyből az egyik a tanácsnál, a másik pedig a belügyminisztérium irattárában marad.

20 Az egyesület ezt a kötelezettségét azonban csak novemberben teljesítette, és ezzel le is zárult a közel egy évig tartó bürokratikus ügyintézés, hiszen a közben létrejött kiegyezés is szabad utat nyitott már az egyesületek alakulásának. Éppen az a körülmény, hogy a soproniak ügye már a kiegyezés előtt megindult, magyarázza, hogy az országban máshol is, de Pozsonyban különösen, alapításra érettek a szervezkedések. A múzeumi gyűjtemények hivatalosan főként csak a kiegyezés utáni évben kaptak működési engedélyt. Így szerencsés körülmények folytán a vidéki városi múzeumok között a soproni az első között áll, amely hivatalosan is megkezdte működését. Az egyesületnek 1867Hben 181 tagja volt, kik közül a szabályzat szerint alapító tagnak az számított, aki egyszer s mindenkorra húsz forinttal hozzájárult az alaptőkéhez. így azután az egyletet valóságosan alapító négy fentebb említett személy közül egy sem szerepel, mint alapító tag. Az egyesületet Zalka János győri püspök és a Soproni Takarékpénztár 50—50 Ft-tal, gr. Csáky Emánuel, 14 I. m. (nov. 11) 358. 15 A Sopron városa történetének és művészetének fejlesztésére alakítandó egylet Alapszabályai (1867. február 15. Sopron). — Sopron városi tanács jegyzőkönyv (1867. II. 25.), »25 tétel, SÁL. 16 Sopron városi tanácsjegyzőkönyv (1867. III. 18.) 1015. tétel, SÁL. 17 Uo. (IV. 11) 1281. tétel. 18 Uo. (V. 9) 1577. tétel. 19 Uo. (VI. 25) 2096. végzés. 20 Uo. (VII. 22) 2469. végzés. 182