Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

SZÁZÉVES A SOPRONI MÜZEUM A soproni műgyűjtés kezdetei A régiségek megbecsülésének évszázados hagyományai vannak Sopron városában. A XVI. század közepén Lazius Wolfgang katonaorvos hívta fel elsőként a város vezetőinek figyelmét az előkerülő római emlékekre, feliratos kövekre. A város olyan becsben tartotta azokat, hogy az 1676-os nagy tűzvész idején, amikor a feliratos kövek is megrongálódtak, másolatot készíttetett, a régi ós új követ egyaránt megőrizte. Kiemelkedőnek tartjuk <még Barth Konrád evangélikus pap gyűjtőtevékenységét, aki a XVII. század közepén a régi római temetőre rátelepülő evangélikus temető területén előkerült tárgyakat gyűjtötte össze. Az egyház szaunára festett mellképén római mécsesekkel, éremszekrénykével együtt ábrázolták.

1 A műgyűjtők tevékenységéről Csatkai Endre idézett munkája ad összefoglalást, ezért annak tárgyalása helyett az 1847-ben Sopronban rendezett Magyar Orvosok és Természetvizsgálók kongresszusával foglalkozunk részletesebben, mint amelynek igen nagy szerepe volt a régi emlékek megbecsülése, múzeumi megőrzése iránti érdeklődés felkeltésében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847 augusztus 11—17 között tartották nagygyűlésüket Soproniban, a város meghívására. A szorosan vett természettudományi ágak mellett jelentős számban képviseltették magukat a régészek és a történészek is, akik a természettani, földrajzi, csillagászati, archeológiai egyesített szakosztályban folytatták tanácskozásaikat, tartották előadásaikat. A nagygyűlésnek 483 hivatalosan megnevezett részvevője volt, ebből az archeológia iránt 18, a történelem terén pedig 19 tag jelölte meg magát érdeklődőként. A 18 régészetkedvelő közül 7 volt soproni, egy pedig sopronhoripácsi. A többi szakiosztályban is nagyszámú soproni, illetve megyebeli tag tevékenykedett. A nagygyűlés tehát megmozgatta a soproni értelmiséget, a város természeti környezetét és régiségeit kedvelők táborát. A soproniak előadiásokkal és kiállítások megrendezésével készültek az ország tudományos világának fogadására, saját értékeik bemutatására. A közgyűlési előadások között kapott helyet Töpler Károly: Sopron városának történeti vázlata, eredetétől kezdve a XVI. századig c. értekezése. A szakosztályok ülésein pedig „Sopron megye leírása" címmel Sándorffy János főorvos az orvos-sebeszeti szakosztályiban, Vidák Öse „Sopronnak római s magyar régiségeiről" tartott értekezést az egyesített, fent említett, szakosztály tagjai előtt. Az előadások gazdag anyagot tártaik a hallgatóság elé a város természeti adottságairól, környékének termékeiről, a város történetéről, előkerült régiségeionől. Vidák Öse a római kori emlékeiknek 1 Csatkai E., A soproni műgyűjtés története (Bpest, 195Ö.). 13 Airnafoona 177