Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Lengyel A.: Megemlékezés a Dunántúli Történetkedvelők példamutatásáról

értékes, úttörő működése, eredményes toborzó munkája folytán a társulatalakítási eszme népszerűsége már nagy mértékiben átment a köztudatba. így nem volt meglepő, hogy másfél hónap elmúltával már 300-ra szökött fel a jelentkezők szarna, ami természetesen egyúttal annyit jelentett, hogy a Társulat megalakulását 'most imár imi sem akadályozhatta meg, létjogosultságát pedig senki sem vonhatta kétségbe. Az 1867. május 15-ére 'összehívott első közgyűlését az Akadémia üléstermében tartotta a Társulat. Az ünnepélyes megnyitó beszéd elmondására felkért Horváth Mihály, fejtegetései során — többek közt — a következőket hangsúlyozta ki a népes számú hallgatóság előtt: „Tudományos Akadémiánk és egyes jeleseink már tekintélyes anyagát gyűjtötték össze történelmünknek, azonban a részvét, az érdekeltség a történelem iránt imég mindig csekély nagy közönségünkben. Ennek nem szabad így maradnia, ha nemzeti haladásunkat és dicsőségünket szívünkön hordjuk, ha a nemzeti becsület követelményeinek megfelelni akarunk. — Ez indított bennünket, tisztéit gyülekezet, hogy megkísértsük egy ilyen 'történelmi társulat alakítását. Hitünk és íbizodalmunk rendíthetetlen, hogy a nemzet meghallgatja és követi szózatunkat, s nem hagy cserben indítványunkkal, melynek célja nemcsak az, hogy a még rejtekben levő történelmi emlékeinket napvilágra hozza, hanem ezzel párhuzamosan a hazai történet iránt részvétet, érdekeltséget ébresszen a nagyközönségben és kifejtse, megszilárdítsa annak történelmi érzékét."

20 A rendkívüli figyelemmel és lelkesedéssel kísért beszéd elhangzását követően a közgyűlés, néhány kisebb módosítás után elfogadta az alapszabályokat, majd kormányhatósági jóváhagyásra felterjesztette az iratokat a [belügyminiszterhez. A további formalitások azután már gyors egymásutánban következtek. A tulajdonképpeni alakuló közgyűlés június 13-án megválasztotta a Társulat három elnökét, Miké Imre, Horváth Mihály és Ipolyi Arnold személyében, valamint a választmány 45 tagját a szakemberek és egyéb tagok soraiból. A Dunántúli Történetkedvelők régi törzsgárdája természetesen helyet kapott a választmányban, sőt korábban szerzett tapasztalataikat, jól bevált gyakorlati módszereiket a vezetőség jól tudta hasznosítani a társulati élet beindításának kezdeti szakaszában. Ráth Károly annak ellenére, hogy csak igen nehezen barátkozott meg a változott helyzettel, tevékenyen részt vett a Társulat szervezési és anyagi bázisának megerősítését célzó munkájában. A július 2-án és a későbbi hónapokban tartott választmányi ülésektől ugyan távol maradt, de a tisztikar tagjaival, elsősorban a titkári tisztségbe választott Thaly Kálmánnal szoros kapcsolatot épített ki. A vele folytatott levelezés már csak azért is fontos volt számára, mivel Thaly Kálmánt bízták meg a Századok szerkesztésével és a júliusban beindított közlöny számára folyamatosan kellett megfelelő anyagot biztosítani. A tanulmányok, értekezések feldolgozását érintő irányelvek megszabásánál a Társulat ragaszkodott a tudományos színvonal követelményéhez, de olyan mértékben, hogy a szaklap füzeteit az olvasók tábora is élvezettel forgathassa.

21 A korábbi dunántúli triász tagjai egyébként a társulati keretek közt is megtalálták az együttműködés lehetőségeit. Kutatásaikat, levéltári búvárkodá20 A Magyar Történelmi Társulat keletkezése. (Horváth Mihály beszéde) Századok (1867) 1. füz. 10. 21 Századok (1887) 1. füz. 81. A társulati tagok ingyen kapták a közlönyt, külső személyek évi 6 Ft-ért. 172