Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Lengyel A.: Megemlékezés a Dunántúli Történetkedvelők példamutatásáról

kiadásának engedélyezéséről értesítette a folyamodót, a váratlan sikernek örvendező Pesty Frigyes a legkörültekintőbb szervező munka és baráti levelezés árán sem tudott a Századok résziére elegendő anyagot biztosítani. Ráth Károlyhoz intézett egyik írásálban (1865. július 19-én) ezzel kapcsolatosan így panaszkodott: „A Századok kiadásának ügye, mely bennünket oly nagyon érdekel, minden fáradságom, tevékenységem mellett még a régi helyen áll mozdulatlanul. Te azt kérded, mire határoztam el magamat? én még mindig régi szándékomnál vagyok, t. i. hogy a lapot kiadjam, de csak úgy, ha lehet. Jelen pillanatig nincs; egyetlen cikkem!"

13 Négy héttel később, ha erősen megfogyatkozott létszámban is, de sor került a Történetkedvelők hetedik összejövetelére. A találkozó színhelye Kőszeg volt és a résztvevők közt otti találjuk Thaly Kálmánt, Nagy Imrét, Chernél Kálmánt és Ráth Károlyt. Ez alkalommal inkább a folyamatban levő munkálatok problémáiról és a további tervek, feladatok összeegyeztetéséről tárgyaltak a vendégek. Előadások, beszámolók tartására itt a nagyon is szűkkörű társaságra való tekintettel nem gondolhattak, de az együttlétre szánt idejüket így is igen hasznosan töltötték el. Kőszegről először a történelmi nevezetességű Borostyánkő várához rándultak ki, majd a Sopron közelében fekvő Ligvándra mentek, ahol a Niczky család levéltárának anyagában búvárkodtak. Az ott talált és mindjárt lemásolt középkori oklevelek sok értékes, kiegészítő adalékot tartalmaztak a már feldolgozás alatt álló forrásanyag^gyűjitemények számára. A kőszegi találkozó után Ráth Károly még a vasvári káptalan ardhívuimát is felkereste, hogy onnan is anyagot vigyen a Hazai Okmánytár előkészületben levő további köteteihez.

M Pesty Frigyes utólag sajnálta, hogy nem vett részt ezen az összejövetelen, mivel a közben eltelt hetek alatt is csak három kisebb tanulmány érkezett be (Thaly Kálmántól és Nagy Imrétől) a Századok címére, ami természetesen anynyit jelentett, hogy az adott körülmények között a lapot nem lehet megindítani. 1865 végén és a következő esztendő nagyobb részében egyébként valóban olyan hangulat vált úrrá a belpolitikában és a társadalmi élet különböző területein, amely legkevésbé sem kedvezett volna egy ilyen átfogó jellegű kulturális és egyben tudományos vállalkozás megkezdéséhez. — A szerkesztő és egyben kiadó így tehát kénytelen-kelletlen felhagyott az újabb próbálkozásokkal és súlyos kiábrándultságában csak azzal vigasztalhatta magát, hogy a lap beindulása esetén, talán úgysem váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket. És ez a ráeszmélés nem is járt messze a realitásoktól, hiszen ha arra gondolunk, hogy a rendőrhatósági engedély a „politikai, társadalmi és vallási irányú" értekezések közzétételét kizánta a Századok programjából.

15 akkor könnyen elképzelhető, hogy ezek hiányában a szakfolyóirat csak ideig-óráig maradt volna életképes. A kikötések áthágása viszont menthetetlenül a lap beindítását és a kiadó, valamint a szerzői gárda felelősségre vonását, felszámolását vonta volna maga után. Az említett kritikus időszakban egyszer sem találkoztak a Történetkedvelők. Az ellanyhulást előidéző okok és körülmények ugyanis továbbra is éreztették kihatásaikat, de amellett még a törzsitagok is el akarták kerülni annak 13 Glatz F. Kísérletek történelmi folyóirat indítására 1865-ben. Századok. (196

e

!) 6. sz. 1296—1297. 14 Emlékkönyv 78. 15 OL Helytartótanács elnökségi iratai. 1786/1865. IV. B. 169