Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Lengyel A.: Megemlékezés a Dunántúli Történetkedvelők példamutatásáról

galimat, melyet az érdekteljes értekezlet előadói, kifejtettek. Említetlenül hagyta a szép eszméket, terveket a jövőre, melyek — emlékezzék Ön jóslatomra! — e kis kört naggyá, a dicső célt: hazánk múltját, őseink örömeit és szenvedéseit megismerni, elérhetővé fogják tenni."

6 A Ráth családnál eltöltött napok valóban nagyon hasznosak voltak, miután a győri tartózkodás arra is lehetőséget nyújtott, hogy a vendégek délelőttönként a megye és város, valamint a győri káptalan levéltáraiban közösen folytassák kutató munkájukat. A délutáni órák viszont kizárólag a viták, felolvasások és a további tudományos feladatok megbeszélései számára voltak lefoglalva. Az irányító szerepet betöltő triász tagjai, Ráth Károly, Véghely Dezső és Nagy Imre, ezek kapcsán is kitűnték aktivitásukkal. Győr megye tudós ardhíváriusa Győr város középkori történetének a tatárjárástól az Árpád-ház kihaltáig terjedő időszakáról tartott előadást. Véghely Dezső Veszprém régebbi neveiről, kialakulásáról, Nagy Imre pedig Somogy régészeti leleteiről, történelmi emlékeiről számolt be egy-egy rövidebb tanulmány keretében. De nagy érdeklődést váltottak ki azok a referátumok is, amelyek során Thaly Kálmán Vak Bottyán János kuruc tábornokra, Ebenhöch Ferenc győri apátkanonok Koroncó történetére és Gyárfás István a Kunság hódoltság alatti helyzetére vonatkozólag adott ismertetőt a legújabban feltárt adatok, levéltári dokumentumok alapján. — A győri találkozó azonban más fontos lépések megtételére is alkalmul szolgált. Időközben ugyanis befutott a monográfiák elkészítésével kapcsolatban kidolgozott részletes tervezet, melynek összeállítására a Történetkedvelők Franki (Fraknói) Vilmost kérték fel. Az ebben összefoglalt irányelvek és magyarázó szövegek ugyan mindjárt első felolvasásukban számos bírálatot váltottak ki, főleg forradalomellenességük miatt; a kialakult viták és állásfoglalások mégis újabb lökést adtak az egész monográfia-ügynek.

7 De még ennél is fontosabb döntést, illetve fejleményt jelentett az az elhatározás, hogy az egylet kiadja a Hazai Okmánytár első kötetét. A gondolatot már korábban felvetette Paur Iván. mivel a feltárt okleveles anvag egyre szaporodott, s a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek egymagukban kevésnek bizonyultak a publikációs ïeladatok megoldására. A bejelentést nagy lelkesedéssel fogadták a jelenlevők, hiszen mindannyian tisztában voltak azzal, hogy ez az újabb lépés az eddigieknél is hatékonyabban fogia a történészek érdeklődését a még ismeretlen forrásanyagok felkutatása, kiaknázása felé iránvítani. Az ötödik összejövetelre — Nagy József közbirtokos meghívása alapján — ismét Répoeszemerén került sor, 1865. február 26-án. A meghívottak (főleg a távolabb lakók) egy része ez alkalommal a tél szigorúsága miatt nem tudott megjelenni, de a triász tagjai ezúttal sem hiányozhattak az illusztris társaságiból. A találkozó színhelyére beküldött családi oklevelek nagy tömegében mindenekelőtt a megyék szerinti rendezés műveletét kellett elvégezni, majd a másolási feladatok következtek, hogy a rövid időre kölcsönadott dokumentumoknak legalább a másolatai rendelkezésre álljanak. Közben persze az eszimecserék, viták is javában folytatódtak, hiszen problémák a munkálatok során mindig bőven akadtak, esténként pedig külön élményt jelentettek a tudományos szintű felolvasások, amelyek a következő témakörökből merítették anyagukat: Ráth Károly Keszivára történeti múltját ismertette, 6 GyK. 1864. évf. 73. sz. (Levelezés.) 7 Mann M. Ráth Károly élete és munkássága. Századok. (1965) 4—5. sz. 848—849. 166