Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

54. Bangha István és fia Pál. Az Öreg-Dunán, a Liliom csárdán alul 369 ölre, a bal parttól 60 ölre Szemeti József malma után karón áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malmot Bangha István már az 1850. év előtti időkből bírja, azonban 1862-ben a malom felét Pál fiának engedte át s azóta közös birtokosok. Minélfogva Bangha István és Pál e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztattak fel. 55. Dér Antal és veje Horváth János. Az Öreg-Dunán, a Liliom csárdán alul 545 ölre, a bal parttól 24 ölre Horváth József malma előtt áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malmot Dér Antal 1849-ben vette Farkas Ferenctől és azt az 1864. évig egymaga bírta. Ekkor a malom felerészét vejének, Horváth Jánosnak engedte át s azóta közösen birtokolják, minélfogva Dér Antal és Horváth János e malomra reál joggal ruháztattak fel. 56. Horváth József. Az Öreg-Dunán, a Liliom csárdán alul 553 ölre, a bal parttól 32 ölre Dér Antal és özv. Szabó Ignácné malma között karón áll. E malom, mely az ötvenes években Jungi György tulajdona volt, az 1856. évben szabad vétel útján Mura Ferenc és Szabó Ferenc birtokába jutott. Ezután több birtokosa is volt, míg végre a mostani tulajdonosa 1862-ben a malom felét Szabó Samutól, a másik felét pedig 1868-ban Györkő Józseftől megvette, minélfogva Horváth József e malomra nézve személyes jogosítvánnyal ruháztatott fel. 57. Özvegy Szabó Ignácné. Az Öreg-Dunán, a Liliom csárdán alul 561 ölre, a bal parttól 40 ölre Horváth József malma után karón áll. E malmot 1850 előtt öreg Szabó János bírta, akiről örökségképpen Ignác fiára szállt, aki a malom egynegyedét Csépi Vendelnek eladta s e részt most Tóth István bírja. Szabó Ignác 1867-ben elhunyt s annak háromnegyed malomrésze özvegyére maradt. Az özvegy örökségéből 1868-ban egy negyed malomrészt Müller Jánosnak, egy másik negyedrészt pedig Bangha Pálnak adott el, így az özvegy kezén már csak a malom egynegyede maradt, minélfogva özvegy Szabó Ignácné e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztatott fel, Tóth Istvánnak, Müller Jánosnak és Bangha Pálnak személyes jogát pedig egy-egy negyedrészre följegyezték. A véneki malomrév valamennyi hajósmalma a Nagy-Dunán állott, a Pannonhalmi Főapátság vizein. A malomtulajdonosok többsége győri és győrszigeti lakos volt. A hajósmalmok váltóhelyének kijelölését a következő 1870. év tavaszán kellett Bobics Károly folyammérnöknek elvégezni. Ha az utasításnak eleget tettek és a váltóhelyek kijelölése megtörtént, akkor az illetékes hatóság mulasztást követett el azzal, hogy a rendszabályok 34—37. §-ainak megfelelően a malmok váltóhelyeit utólag sem jegyeztette be az összeírásokba.

9 A jegyzék ugyanis tartalmaz későbbi feljegyzést, mert a 10. számú hajósmalom tulajdonos változását 1873 december havában vezették be a kimutatásba. 9 Uo. 171. 134