Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
ölre, a jobb parttól 16 ölre Schmiedt Ede és Kaszt János malmai között áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malmot az 1850. év előtti időktől 1854. évig Szemethy Mihály bírta, s ekkor Ferenc fiára örökségképpen szállott. Ez azonban felét 1863-ban Müller Jánosnak eladván, ugyanezt az 1867. évben Hegedűs József vette meg, minélfogva Szemethy Ferenc e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztatott fel, Hegedűs Józsefnek pedig személyes joga a malom felerészére jegyzékbe vétetett. 12. Kaszt János. Az úgynevezett Kolera-Duna-ágban Huszár György káposztásán felül 470 ölre. a jobb parttól 10 ölre Szemethy Ferenc és Junghi György malmai között áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malom az 1850. év előtti időktől 1854-ig Junghi György tulajdona volt. Ebkor Bódis Ignácnak eladatván, több ízbeni adás-vevés útján annak fele az 1866. évben Kaszt Jánosnak, másik fele 1867-ben Török Jánosnak birtokába jutott, minélfogva Kaszt János e malomra nézve személyes jogosítvánnyal ruháztatott fel, egyúttal Török Jánosnak ugyanily joga a másik felerészre feljegyeztetett. 13. Junghi György. Az úgynevezett Kolera-Duna-ágban Huszár György káposztásán felül 462 ölre, a jobb parttól 4 ölre Kaszt János malma alatt áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malmot a mostani tulajdonos özv. Horváth Jánosnétól az 1847. évben vette s azóta folyvást bírja, minélfogva Junghi György e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztatott fel. 14. Horváth János és Pál. Az úgynevezett Kolera-Duna-ágban Huszár György káposztásán felül 402 ölre, a jobb parttól 6 ölre egyedül áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malmot a mostani birtokosok édesatyjuktól, néhai Horváth Fülöptől már az 1842. évben, illetőleg 1856-ban örökségül kapták. Negyedrészét azonban- Szűcs Mihálynak 1869-ben közösen eladták, minélfogva Horváth János és Pál e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztattak fel, egyúttal Szűcs Mihálynak személyes joga a negyedrészre elő jegyeztetett. 15. Tóth Károly. Az úgynevezett Kolera-Duna-ág belső csurgójában Szemethy István malma irányában, Huszár György káposztásán felül 400 ölre, a jobb parttól 60 ölre egyedül áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malom az 1850. év előtt Farkas Mihály és Ferenc tulajdona volt. Az előbbinek felerészét Tóth Károly vette meg 1862-ben, Farkas Ferenc része pedig az 1861. évben Csányi Károly tulajdona lett, de az 1862. évben Aranyász Ferenc kezére jutott. Tőle negyedrészt Tóth Károly vásárolt meg, a másik negyedrészt pedig Szabó Pál vette meg, aki részét 1868-ban Bangha Mátyásnak adta el, minélfogva Tóth Károly, e malom hároimnegyedrészének birtokosa személyes joggal ruháztatott fel, Bangha Mátyás negyedrész malmának is ugyanazt a jogát jegyezték fel. 16. Szemethy István és Kemuzer Ferenc. Az úgynevezett Kolera-Duna-ágban Huszár György káposztásán felül 395 ölre, a jobb parttól 12 ölre Csányi Károly malma felett áll. Váltóhelye külön rendezésre vár. E malom az 1850. év előtti időktől egészen az 1864. évig Dér Antalé volt, 127
