Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Tompos E.: Mit Wappen versehene Zunftdenkäler in den Soproner Museen

gályos) végül 4. hordó, felette nyitott körző, kétoldalt a hordó mellett kalapács és egy ki nem vehető szerszám (kádárok) látszanak. A pajzs felett sem sisak, sem rangkorona nincs. Veszprém megyében más a helyzet, onnan egy vágott (vízszintes vonallal két kb. egyenlő részre osztott) címert ismerünk, devecseri kovács és szíjgyártó céh,

32 A veszprémi szíjgyártó, nyereggyártó és csiszárcéh 1727-i pecsétnyomóján minden céh jelvényei külön-külön egy kis ovális pajzsban vannak és ezeket a heraldika elveinek megfelelően összeforgatott kis pajzsokat foglalja egybe egy díszes ornamentális keret.

33 Hasonló és ugyancsak művészi kivitelű a veszprémi köteles-szitás és kefegyártó céh pecsétnyomója, de itt a három pajzs egymagasságában egymás mellett helyezkedik el és egy közös korona fogja össze őket.

34 Vágott és felül hasított (tehát egy vízszintes osztással kétfelé osztott pajzs, felső részét egy függőleges osztás még két részre osztja) a veszprémi kőműves-kőfaragó és ácscéh 1767-i pecsétnyomóján látható címer.

35 Négyeit a veszprémi molnárcéh címere,

30 a cseszneki „öregtakács" céh 1774-ből való pecsétnyomóján levő címer,

37 a veszprémi kapcás és kesztyűscéh 1781-i címere

38 harántnégyeit (tehát nem függőleges és vízszintes vonalakkal, hanem ezekhez 45 fokkal eltolt vonalakkal négy egyenlő részre osztott) a zirci ács- és kőművescéh pecsétnyomóján látható címer. Végül a herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapás- és festőcéh 1847-ből való pecsétnyomóján hasított és kétszer vágott, alul még egy beékelt — tehát összesen hét mezővel ellátott pajzsot láthatunk.

39 A sisakot legtöbb helyen kiszorította a rangkorona, ugyancsak ritka a sisaktartó is, ellenben annál gyakoribb a két oroszlán, mint pajzsbeli alak vagy mint címertartó. Ez valószínűleg egy külföldről behozott divatáramlat hatása lehetett, mert a hazai heraldikánkban ez a motívum ritka. Sopron az országnak csupán egyik városa, meg vagyunk győződve arról, hogy a múzeumok és gyűjtemények anyagában még nagyon sok heraldikai emlék lappang. Ezeknek a heraldikai emlékeknek közzététele nagymértékben elősegítené a magyar címertani anyag legalább megközelítően teljes ismeretét, amelynek birtokában a királyi, főúri és nemesi címereken túlmenően a testületek, céhek, polgárok és parasztok címereire és címerhasználatára is kiterjedő, átfogó, új magyar címertant meg lehet majd írni. Tompos Ernő MIT WAPPEN VERSEHENE ZUNFTDENKMÄLER IN DEN SOPRONER MUSEEN Die Wappen sind aus praktischen Gründen entstanden; als nämlich das Visier des Helms das Gesicht der Kämpfenden verdeckte, war es notwendig geworden, auf dem Schild oder Helm ein Erkennungsmerkmal zu tragen. Das Recht der Zünfte, Wappen führen zu dürfen, wurde von den Herrschern 32 Nagybákay P., Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók 216. kép. 33 Uo. 212. kép. 34 Uo. 238. kép. 35 Uo. 249. kép. 36 Uo. 182. kép. 37 Uo. 229. kép. 38 Uo. 237. kép. 39 Uo. 253. kép. 120