Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Tompos E.: Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban
és babérfaágak nőnek ki és ezek között egy zöld galyat tartó fehér galamb áll. Címertartó: két ágaskodó oroszlán. 24 A céhek nemzetközi kapcsolataira mutat, hogy a fent említett prágai oklevélen szintén ugyanez a címer szerepel. Hasonló, de egyszerűbb az 1653-ból származó ónkancsón látható címer is, itt csak a pajzsot mutatják, korona és címertartók nélkül. 25 XVIII. századi pecsétjükön viszont a teljes címer látható. (11. ábra). A soproni kötélverők 1767-ből való céhládáját a Zettl-Langer gyűjtemény őrzi. A szép intarziás címer két ágaskodó oroszlánt mutat, amelyek három háromszög alakban elhelyezett orsót tartanak, felettük korona. A soproni posztósok 1627-i pecsétjén a címer közepén posztónyíró olló, jobbra kallózó sulyoktól (Walkhammer), balra bolyhozótól kísérve, alatta íjfa. A XVIII. századi kisebbik pecsétjük pajzsán 2 Andráskereszt alakban elhelyezett íjfa, felette nyeles kártoló, alattuk a posztó-nyíró olló és mellettük egy-egy bolyhozó. A barokk pajzs felett rangkorona. Az 1762. évi céhládájukon intarziás kivitelben látjuk a címert, itt két ágaskodó oroszlán tartja az Andráskereszt alakban keresztbe tett íjfákat, felettük nyeles kártoló, alattuk 2 keresztbe tett bolyhozó. Az egész felett rangkorona. 26 A céhláda fedelének belső oldalán, a záron, ugyanez a címer látható fémdomborításban. 26 ^ (12. ábra). Igen érdekes szokást őriz meg az az ónkancsó, mely a leltár szerint a molnárok céhéé volt, de amelyen két db kis pajzs függ és ezek nyergesmesterek pajzsai. Az ónkancsó eredeti címeres pajzsa letört, felirat nincs rajta, így nem tudjuk megállapítani, melyik céh tulajdona lehetett. A nyerges pajzsocskák viszont azt mutatják, hogy az a felső-magyarországi céheknél bevezetett szokás, hogy az újonnan felvett mesternek sok egyéb szolgáltatás (lakoma, fizettség stb.) mellett a ,,sildet" is be kellett adnia, itt Sopronban is élt. Ez abból állt, hogy az új mester egy kis ezüst pajzsot csináltatott, amelyen nevén, címerén kívül a céhbe való felvételének éve is fel volt tüntetve, és ezt azután a céh ónkancsóján oldalt ráfüggesztették. A már elhalt mesterek „sildjei" pedig a céh tulajdonába mentek át. Legnagyobb részüket beolvasztották, főként amikor 1848-ban a honvédsereg felállítására gyűjtötték a nemesfémeket. (13. ábra). Heraldikailag érdekes a soproni parókakészítők pecsétje. Ovális alakú, gazdagon díszített, pajzs felső részén látható felhők közepéből egy kar nyúlik alá és egy egyensúlyban levő mérleget tart. A pajzsot kísérő szalagon a jelszó: „Das mittel macht gleich" tehát a paróka eltünteti a kopasz és nem kopasz közti különbséget, egyenlővé tesz. (14. ábra). A magyar szűrszabók 1837-ből való pecsétjének kerek mezejében két ágaskodó oroszlán tart egy nyitott ollót, felette a magyar korona. Kékfestőink XIX. századi pecsétjén barokk pajzsban kékfestő kád mögött két keresztbe tett kampó, amivel az anyagot emelik ki a kádból és felette, de még a pajzsban, a magyar korona. Sisakdísz helyett közvetlenül a pajzsra helyezve Sopron címerének hármas bástyatornya és a nyitott kapu látható. (15. ábra). Hasonló címert mutat az 1862-ből fennmaradt szállásjelző táblájuk is (az24 Domonkos O., i. m. 28. 25 Uo. 26 Uo. 24. 26/a Csipkés K., i. m. Céhládáink 6—7. ábra. 116
