Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

dott Miskey István XVII. századi jószágszerző ügyeiben. Bottyán 1687 óta Zsámbék várának kapitánya volt, aki a török kitakarodása után ugyancsak vidékünkön igyekezett birtokokat szerezni. Bottyán 1704 eleji kuruccá válásában nagy szerepe lehetett Miskey rokonának, Ebeczky Istvánnak. Bottyán erre eső birtokait már 1684-ben, nyomban a török Bécs alatti veresége után kezdte gyűjteni; a győri és környező végvárak, elsősorban Tata magyar tisztjeinek, kapitányainak és az azokhoz tartozó lovashadak parancsnokainak az Északkelet-Dunántúlon való jószágszerzései már a XVII. század negyvenes éveitől megfigyelhetők. Ezek a katonai vezetők a Győr—Komárom—Tata térségéből könnyebben szemmel tartható közeli török területeken a két török főerősség, Esztergom és Buda alatt is szereztek, cseréltek, vettek zálogba jószágokat, úgyszólván a török szeme előtt, bár az a két nagy vár mellett Visegrád, s az általa kiépített kisebbek, Zsámbék és Jani Kaleh (Pilisvörösvár) segítségével alaposan ellenőrizhette a vidéket. A Miskey rokon, ugyancsak Győrrel kapcsolatos Eölbeyek is már így szereztek itt 1647-ben a késő középkor és a XVI. század nagy családjától, a Hagymássyaktól, Miskey István pedig az 1680-as évektől két évtizeden át kis darabokban szívósan váltotta magához mindazokat a részeket e rokonaitól, amelyeket majd 1702-től a bécsi kormányszékek hozzájárultával végképp magáénak mondhatott. Miskey II. István élete végén Győr várának lovassági főparancsnoka (Praesidii Jaurinensis equestri ductor), majd az egész város és erősség tábornoki rangú főparancsnoka lett (Supremus ductor), subditus generalis-ként.

65 De, mint Fejér vármegye alispánja, a kilencvenes években huzamosan tartózkodott Fehérváron is. Mivel Győr végvári jellege ez idő tájt megszűnt, Miskey Istvánt tekinthetjük a törökkor legkiemelkedőbb, Európát is védő főerőssége utolsó főkapitányának. Ez időben a győri várőrség tisztje volt testvére, Miskey János lovaskapitány is, ennek emeletes háza a székesegyház közelében, a Szentdombi bástyánál feküdt.

66 Miskey István 1704-ben bekövetkezett haláláig Győrben maradt; idős korára nem költözött ki tinnye-uny-jászfalusi jószágaira, azokat egyelőre Pamhakel Mihály, később Esztergom megyei alispán igazgatta. A koros császári tábornok a Rákóczi korban végig labanc kézen maradt győri várban fejezte be életét, politikai hovatartozásáról, érzelmeiről nincsen adatunk. Miskey Jánosról azonban tudjuk, hogy császári oldalon tevékenykedett.

67 A szabadságküzdelem hanyatlásával ez a győri Miskey János is azok közé tartozott, akik Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós elkobzott javaiból már 1709-ben jószágrészeket kéregettek a császártól.

68 Ellenben a Győr megyei rokonságból Ebeczky Imre és István Rákóczi alatt magas brigadérosi rangot értek el, s a kurucok között harcolt Ebeczky Tamás is.

69 Különösen kimagasló szerepet vitt a Miskey rokonságból Nedeczky Sándor, a fejedelem követe Nagy Péter cár udvaránál, akinek felesége, baráti Huszár Ilona pedig Rákócziné, Amália fejedelemasszony udvarmesternője volt. Miskey István három leszármazója Ferenc, József és Éva voltak, ők számolták fel a család közel kétévszázadra tehető győri központját a Domus 65 Győri káptalani It. L. 20. fasc. 58. nr. 3494. 66 Villányi Sz. i. m. 195. 67 OL NRA fasc. 992. nr. 53. 68 Uo. 69 Thaly K.. Bottyán János, II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezénylő tábornoka. (Pest, 1865) 28. 103