Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
A GYŐR UJSZÁLLÁSOK RÉGÉSZETI LELŐHELY KUTATÁSTÖRTÉNETE A Győr Ujszállások lelőhely az újabb régészeti szakirodalomban Lovas Elemér és Hunyady Ilona munkái révén vált ismertté. Mindketten az ott feltárt kelta temető leleteit ismertetik, nem foglalkoznak azonban egyéb korok leletanyagával. A szerzők nem jelölik meg a lelőhelyet topográfiai pontossággal, nem rögzítik helyrajzilag kiterjedését. Az Új szállásokon talált kelta sírokat először Lovas ismertette Méry Etel adatai alapján a Folia Archaeologicában, 1 később a Győri Szemlében is foglalkozott vele. 2 Hunyady pedig részben Lovas munkája, részben pedig a győri múzeumban akkor még síronként nyilvántartott leletanyag alapján állította össze ismertetését. 3 A lelőhely egyéb korból származó leleteivel nem foglalkoznak, mivel ez feladatukon kívül esett, de a kelta temetőt sem tudták a teljesség igényével feldolgozni, mert nem álltak rendelkezésükre korabeli, hiteles feljegyzések. Jelen tanulmányban összefoglaljuk az Ujszállások lelőhely régészeti kutatástörténetét, feltárva új forrásokat és korabeli kéziratokat. Győr város régészeti topográfiájának kutatása folyamán eddig ismeretlen kéziratokra bukkantam, melyeknek szerzője Fabry Nándor numizmata/ 1 Tanulmányunk függelékében eredeti szöveggel és rajzokkal tesszük közzé Fábry kéziratát, mely az Ujszállások lelőhelynek legfontosabb forrása. A lelőhely egyébként is magára vonta a figyelmet, mert a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából e sorok szerzője végzett 1967 őszén előzetes kutatást és hitelesítő ásatást. Az egykori Ujszállások helyén halad át 1968-tól kezdve az 1. számú főközlekedési út új szakasza, ezért kellett a veszélyeztetett helyet — az útépítési munkálatokat megelőzve — átkutatni. A lelőhely régészeti felfedezése A lelőhelyet csak 1967 nyarán sikerült egy korabeli térképvázlat alapján azonosítanunk a kataszteri felmérésekkel és a helyszínnel. Az Űj szállásoknak nevezett hely a Gyárvárosban van a Wilhelm Pieek utca, a Szeszgyár utca és a Vágóhíd utca által határolt területen (1. ábra). 1 Lovas E., Kelta leletek a győri kálvária és újszállási temetőkből és Rábatamásiból. FA I—II. (1939) 88—94. 2 Lovas E. ; Győr város régészeti katasztere. GySz (1942) 16—17. 3 Hunyady L, Kelták a Kárpátmedencében. Szövegkötet. DissPann II. 18. (1944), Táblakötet. (1942), továbbá Leletanyag. RégFüz 2 (1957) 4—8. 4 Uzsoki A., A győri és a Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7 (1965) 33, 48—49, és a 4. ábra.
